Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
1238 VUK VIN AVER alázkodásnak —, azt beszélte, hogy most már érvényét vesztette a katonai egyezmény is, s fel kell számolni a demarkációs vonalat, amelyet mesterségesen húztak meg a magyarlakta területen keresztül. Incidenseket provokáltak, így döngetve ezt a „kerítést", s ekkor utasítást kaptak, hogy gyakoroljanak pszichológiai nyomást e vonal szét törése érdekében, a „legénység bolsevizálásával". Magyarországról röplapokat, plakátokat és mindenféle propagandaanyagot vittek át a határon. Jugoszláviából pedig emberek mentek át Magyarországra, hogy beálljanak a vörös gárdába. A katonai-politikai hatóságok ideges állapotba kerültek: úgy látszott, hogy a tömegek valóban forradalmi helyzetben vannak, mozgolódnak a bányászok és a vasutasok, a katonák megtagadják az engedelmességet, a gimnáziumi tanulók lázadoznak, és már mindenütt jelentkeztek elszigetelt paraszti zavargások is. A demarkációs vonal azonban nagyban akadályozta a sikeres munkát a forradalmasodó Vajdaságban. A magyar kapitány, aki március 25-én elfoglalta Jánosmajort, Mélykút község mellett, közölte a jugoszláv tiszttel, hogy a demarkációs vonal már nem létezik. Tény, hogy ez az állás északra volt a vonaltól. A március 27-én Horgosnál végrehajtott támadás nem járt sikerrel. Március 30-án magyar rajtaütések történtek Szentmiklósnál, ahol két jugoszláv katona megsebesült. Ugyanaznap kiűzték a magyar őrséget Jánosmajorból (30 katonát foglyul ejtettek). Március 31-én magyar katonák a Muránál ós a Drávánál támadtak. Április 6-án támadás történt Somogytarnócánál, ahol kb. 20 katonát ejtettek foglyul; az ellentámadás során a jugoszláv század 19 magyar katonát ejtett foglyul Csokonya faluból. A csokonyai magyar tiszt ekkor kijelentette, hogy többé nem fogja támadni a vonalat és április 7-én visszaküldte az összes foglyot. 50 magyar katonából álló csapat április 4-én megtámadta Bükkösd falut, de rögtön visszaverték és visszatért; április 5-én 50 katona támadta meg Megyefa falut Baranyában, április 6-án támadás történt Tarnócánál, s ugyanazon a napon lövöldözés volt a Muraközben is. Baranyában az egyik magyar támadás alkalmával 11 katona esett el. Egy április U-i támadást rögtön visszavertek és két magyar katonát elfogtak. Baja mellett a magyarok április 16-án Csávoly falunál támadtak, s ugyanazon a napon Bükkösd falunál is. Április 19-én támadás történt Felsőszentivánnál; április 21-én magyar katonák elfoglalták a vasútvonalat a Duna mellett, a Baja-Bátaszék szakaszon, de rögtön visszaverték őket. A pesti sajtó azt írta, hogy felbomlik a demarkációs vonal és a jugoszláv katonák hazamennek.11 9 Egy magyar egység április 25-ón elfoglalta Alsónyék vasútállomást, de rögtön visszaverték; Kövesd falunál újabb támadás történt. Ekkor öt magyar katona esett el. Másnap Pécsnél hajtottak végre támadást 20 katonával. Egy újabb támadás Baranyában április 28-án egy jugoszláv káplár halálát okozta. Mivel akkoriban a román hadsereg előrenyomulóban volt, Pesten dél felől is támadást vártak. Az MTI jelentette, hogy szerb és francia csapatok elfoglalták Makót ós Hódmezővásárhelyt.12 0 A jugoszláv külügyminisztérium sajtóirodájának közlönye ezt a hírt Budapestről vette át április 29-i kelettel, és pesti adatokat hozott a Szekszárdnál és Bátaszéknél történt támadásról. Az újvidéki Zastava hírt adott a Bátaszéknól törtónt jugoszláv támadásról, a Jedinstvo pedig már arról is, hogy Pestet elfoglalták.12 1 A Marosnál állomásozó jugoszláv csapatok parancsnoksága jelentette, hogy északon szerb, szlovák és magyar lakosság van, amely tiltakozik a román megszállás ellen. 119 Pesti Napló, 1919. ápr. 13., 15. 120 Magyarország, 1919. máj. 1. Az Est, 1919. ápr. 29. A Tanácsköztársaság. Párttörténeti Közlemények, 1965, 4. sz. 20. 1. 121 Zastava, 1919. máj. 6. Jedinstvo (Novi Sad), 1919. máj. 9.
