Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1231 későbbi vezetője 1918-ban a szabadkai munkásőrség tagja volt.8 5 Még sokkal későbben is a JKP a Kommunista Internacionálénak adott jelentésében azt közölte, hogy akcióját „nemcsak az elnyomott magyarok, hanem a szerbek is támogatják".8 6 A vajdasági szakszervezetek egyáltalán nem voltak elszakadva Magyarországtól. Még 1919 január és február folyamán is elküldték az egyes szakszervezetek küldötteiket Budapestre, hogy a szakszervezeti központoktól segélyt kórjenek a munkanélküliek számára; márciusban Nagybecskerekről utazott egy munkáscsoport Budapestre. Február folyamán a jugoszláv kommunisták létrehozták állandó kapcsolatukat Moszkvával Budapesten keresztül. Akkoriban Szlavóniában, a Dráva mentén gyakoriak voltak az összetűzések a parasztok és a katonaság között, március 2-án pedig megalakult az illegális Pelagic-csoport, mint egy új párt alapja. Tagjai voltak Kovacevié, Drobnik, Grulovic, Vukiéevié és néhány magyar. Március folyamán az akciók egyre erőteljesebbek lettek. A magyar események után pedig Horvátországban és a Vajdaságban egyre nagyobb szocialista csoportok beszéltek nyíltan arról, hogy ők is olyan akciót fognak végrehajtani, „mint a magyar kommunisták". 7. A jugoszláv kormány és a magyar március Jugoszlávia, amelynek gátnak kellett lennie a bolsevizmus ellen az antant számára, maga is útban volt a forradalom felé.8 7 A jugoszláv határon ekkor nagyon kevés magyar katonaság volt: tudták, hogy semmiféle veszély nem fenyeget dél felől.8 8 Ezt természetesen az új magyar kormány is tudta. A forradalmi kormány március 21-i kiáltványa a magyar népet ellenállásra hívta fel Románia és Csehszlovákia imperializmusával szemben.8 9 A jugoszláv kormányt először megzavarták a magyar események és nem is gondolt arra, hogy bármit is tegyen az új rendszer ellen. Csak arra törekedett, hogy elvágjon minden összeköttetést Magyarországgal, nehogy a forradalom lángja átcsapjon Jugoszláviára. A katonai hatóságok március 26-án megszakították a vasúti közlekedést, leállították az utasforgalmat, a Belügyminisztérium március 26-én elrendelte, hogy a Magyarországból érkező híreket cenzúrázzák, megtiltotta a baloldali szocialisták gyűléseit, és megkísérelte a nép lefegyverzését Horvátországban. Egyetlen incidens történt: rálőttek Budapestnél a jugoszláv folyami monitorra, arra, amelyik a Budapestről evakuált külföldi missziókat vitte.9 0 Zágrábba megérkeztek az első emigránsok.9 1 De határmenti összetűzések egyáltalán nem voltak. Bodi március 22-én jelentette, hogy Magyarország védekezik az antant támadása ellen; hogy az utcán a tömeg körülvette autóját, de amikor igazolta magát, hogy jugoszláv, meghagyták az autót; a március 23-án Szabadkára érkező utasok mesélték, hogy Buda-85 Politika, 1926. okt. 3., AVII, Pop. 3, k. 34, br. 63, 144. 86 Arhiv za radnicki pokret (Beograd), Fond Kominterne, No. 1929/30. Mrkonié (Martinovié) komitótitkár 1929. jún. 2-i jelentése a Kominternnek: „Unsere Aktion nicht nur von den unterdrückten Ungarn, sondern auch von den Serben unterstützt wird." 87 D. Jankovic: DruStveni i politicki odnosi u Kraljevstvu Srba, Hrvata i Slovenaca uoci stvaranja Socijalistiëke radnicke partije Jugoslavije (komunista) (Az SHS Királyság társadalmi és politikai viszonyai Jugoszlávia Szocialista (komunista) Munkáspártjának megalakulása előtt). Istorija XX veka, Zbornik radova I, 1960, 9, 143. 1. 88 AMZV, Zpravy vojenske, 6. 104, Budapest 1919. febr. 21. 89 A Tanácsköztársaság 1919. március 21,—augusztus 1. Párttörténeti Közlemények, 1965, 4. sz. 7. 1. 90 AVII, Pop. 3, k. 26, br. 38, 403. Mazuranié később hajóval ismét Budapestre utazott (Magyarország, 1919. nov. 26.). 91 Pécsi Napló, 1919. márc. 30.
