Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
1232 VUK VIN AVER pesten a Romániával és Csehszlovákiával szembeni ellenállásról beszélnek, de Jugoszláviát nem említik. A külföldi missziók is nyilatkozataikban kijelentették, hogy Magyarországon nem gondolnak összeütközésre Jugoszláviával. Amikor a külföldi sajtó azt a hírt közölte, hogy Magyarország hadat üzen Jugoszláviának, azt már március 28-án megcáfolták. Ezért az a magyar munkáscsoport, amelyik Szerbiában a postai távíró és távbeszélő berendezéseket javította, egészen április l-ig fenntarthatta Budapesttel a távbeszélőösszeköttetést. Fizetésük ügyében az újvidéki telefonközpont főcenzora magával a magyar hadügyi népbiztossal beszélt ! Március 25-én Temesvárról Belgrádba utazott dr. Róth, aki 27-én találkozott De Lobit tábornokkal és Fonteney francia követtel. Megmagyarázták neki, hogy a Vix-jegyzéket tévesen fogták fel: az nem volt semmiféle ultimátum, félreértésről van szó. A jugoszláv kormány a parlamentben közölte, hogy meg fogja akadályozni a forradalom átterjedését Magyarországról, de egyébként a magyar eseményekbe való teljes benemavatkozását jelenti ki."2 A Tanácsköztársaság kikiáltása alapjaiban változtatta meg a magyar külpolitikát: megszűnt az antant előtti térdreborulás, elvetették a területi integritás gondolatát, nem gondoltak többé a nagyhatalmak kívánságainak teljesítésére. Az európai burzsoá kormányok viszont a forradalom antantellenességét hangsúlyozták, s az állami integritás fegyveres, forradalmi úton való megvédésére, helyreállítására irányuló törekvést tulajdonítottak neki. Miként a cseh sajtó,93 a jugoszláv polgári sajtó is ilyen szellemben írt vezércikkeiben és kommentárjaiban: a forradalom az integritásért harcol, az antant ellen, amelyik szétzúzta a régi Nagymagyarországot. A forradalom az integritás védelme, a régi Magyarország utolsó kártyája, a leigázás és integritás fegyvere;9 1 Tisza, Károlyi, Kun egyformán az integritás harcosai.9 5 A parlamentben is azt mondták, hogy a forradalom „blöff" az integritás megmentése érdekében.9 6 Még a liberális olasz sajtó is azt írta, hogy a forradalom a magyar nacionalizmus újabb hulláma.9 7 A jugoszláv szocialisták támadták az integritás állítólagos védelmét hangsúlyozó kampányt. Ebben olyan körök támogatását élvezték, akik az elnyomott magyar népnek a szomszédos államok támadása elleni ellenállásaként értékelték a forradalmat. Maga a jugoszláv főparancsnokság március 25-én azt tartotta, hogy a forradalom mindenek előtt ellenállás Romániával szemben; Bodi később (1!H9 szeptember elején) feljegyezte, hogy „ennek a kommunizmusnak bizonyos nemzeti jellege volt".9 9 Amikor látszott,hogy Magyarország nem is gondol szomszédai megtámadására, Belgrádban nem óhajtottak semmilyen akcióban résztvenni Magyarország ellen, minden francia követelés ellenére. A jugoszláv kormány számára a forradalom mindenekelőtt azért látszott veszélyesnek, mert úgy gondolta, hogy a budapesti kormány nem fog engedelmeskedni az antant parancsainak, ki fogja kerülni kötelezettségeit, Romá-92 Stenografske beleäke Privremenog Narodnog Predst avnistva, 1919 — 1920 (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés gyorsírásos jegyzőkönyvei) I, 155, 159, II, 670, 692, 698. 1. 93 Narodny listy, 1919. ápr. 3. 94 Obzor, 1919. márc. 23., márc. 29., ápr. 2., ápr. 10., Zastava, 1919. márc. 26., ápr. 3., ápr. 16. 95 J. Demetrovié: Ruski i madjarski boljáevizam (Az orosz és a magyar bolsevizmus). Jugoslovenska Njiva, 1919. márc. 29., 205. 1. 96 Sten. beleske 1919—1920, I. 158., II. 666., 670., 693., 698. 1. 97 E. Decleva: Il Corriere délia Sera (1918 — 1925) с. tanulmánya a B. Vigazzi szerkesztette „1919—1925 — Dopoguerra e fascismo, Politica e stampa in Italia" с. kötetben. Bari. 1965, 168. 1. 99 AVII, Pop. 3, k, 30, br. 46, 340.
