Századok – 1971
Közlemények - Vuk Vinaver: Jugoszlávia és Magyarország a Tanácsköztársaság idején 1217/VI
JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYARORSZÁG A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN 1227 konferencia pedig nem a magyar határok méltányos megállapítása érdekében alakított bizottságot, hanem azok érdekében, akik Magyarországtól követeltek területeket.6 9 A trianoni békeszerződés az imperialista versaillesi rendszer legigazságtalanabb része lett. A magyar nép nemzeti elkeseredését az igazságtalan béke ellen, amely már 1919-ben kirajzolódott, a magyar uralkodó osztály arra használta föl, hogy a tömegek figyelmét elterelje az égető belső problémákról, hogy megszilárdítsa saját helyzetét és harcot folytasson a területi integritásért, a régi Magyarországért. A nacionalista gyűlölet széles tömegeket kerített hatalmába. Amikor magyar vörösgárdisták foglyul ejtettek egy angol tisztet, elmondták neki, hogyan verték meg a cseh túlerőt; arra a kérdésre, hogy nem elégelték-e meg már az öldöklést, a vörös géppuskás azt válaszolta, hogy a megölt csehekből soha sincs elég.7 0 Ez a pszichózis hasznára vált a reakciós erőknek a forradalom elleni harcukban, és annyira erős volt, hogy sok forradalmár gondolkozását is befolyásolta. Végső soron azonban az új forradalmi mozgalom mégis azt ígérte, hogy el fogja temetni a régi viszályokat a Duna-mentén. Lindernek Belgrádban azt ígérték, hogy két hadosztályt fognak küldeni Budapestre, biztosítani a kormányt a „bolsevizmus" ellen.7 1 A bolsevizmus kísértetét ekkor már mindenki emlegette. Pécsett 1918 novemberében hírek terjedtek el a franciaországi és szerbiai forradalomról, a hadapródiskola parancsnoka pedig november 18-án figyelmeztette a szerb parancsnokot, hogy „bolsevista puccs készül". Bodi 1919. január 20-án azt jelentette, hogy a magyar sajtó ismét a szerbiai forradalomról ír. Valóban forradalmi korszak következett. Az Oroszországból visszatérők tömege először az „Éljen az Internacionálé" jelszón inkább azt értette, hogy „elegünk van a háborúból", de 1918 novemberétől a viszonyok megváltoztak. A magyar kommunisták csoportja az orosz kommunista pártban 1918. november 4-én ideiglenes központi bizottságot alakított, amelynek tagjai Budapestre utaztak. Ennek a központi bizottságnak tagja volt Kun Béla, és mellette a jugoszláv J. Matuzovic és F. Drobnik is; Moszkvában maradt a külföldi iroda Rudnyánszky Endre vezetésével, aki mellett ott volt L.Vukicevic is. Nemsokára Budapesten is megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, és forradalmi tevékenységet fejtett ki Magyarországon, de az idegen megszállás alatti területen és a demarkációs vonalon levő csapatok között is. Jászi, akit megijesztett a szomszéd államok nacionalizmusa és a magyar tömegek bolsévizmusa, figyelmeztette az antantot: vagy támogatják a Károlyi-rezsimet, vagy bekövetkezik a bolsevizmus. Jászi az erdélyi román megbízottakat is a bolsevizmus rémével ijesztgette.7 2 A külföldi diplomaták Budapestről azt jelentették, hogy a magyar kormány egyszerűen megzsarol mindenkit a „bolsevista veszéllyel".7 3 Bodi is azt jelentette december 8-án, hogy a magyar kormány a „bolsevizmussal zsarol". Az antant ugyan felismerte, hogy Magyarországon emelkedik a forradalom hulláma, mégsem a magyar kormányt, hanem a szomszédos országokat támogatta, mint ahogy a fegyverszünetig is azoknak segített, hogy a lángralobbant Ausztria-Magyarországról egyes részeket leválasszanak. Az Antant lerombolta Ausztria-Magyarországot, és természetesen Magyarországot is, különösen most, amikor az „megbetegedett a forradalomtól". És minél inkább érvelt Károlyi azzal, hogy ha az antant nem fékezi meg a mohó szomszédokat, a kormány elveszti tekinté-69 Nicoleon: i. m. 117, 127. 1. 70Sir Thomas Cuninghame: Vain Triumph. Hungarian Quarterly, 1938, No. 4. 609. 1. 71 Vreme (Beograd), 1933. nov. 13. 72 E. Campus: La lutte pour l'achèvement de l'unité nationale roumaine (1914 — 1918). Revue roumaine d'histoire, 1966, No. 4. 787. 1. 73 AMZV, Budapest 1918. nov. 26, 6. 7.
