Századok – 1971

Tanulmányok - Zsigmond László: A Párizsi Kommün helye a francia politikai gondolkodás történetében 1185/V

Zsigmond László: A Párizsi Kommün helye a francia politikai gondolkodás történetében* Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban lépett döntő szakaszába a polgárháború Franciaországban. Május utolsó napjaiban a „véres héttel" lezárult a Párizsi Kommün létért folytatott harcának utolsó szakasza. A megtorlások első áldozatai között volt Yarlin, az I. Internacionálé francia szekciójának kimagasló alakja. A Párizsi Kommün és Versailles, Varlin és a versailles-i kormány elnöke, Thiers két világot, két különböző politikai, társadalmi és erkölcsi koncepciót képviseltek. A francia politikai gondolkodás történetébe beleillesztve a Párizsi Kommün és a versailles-iak közötti élet-halál harc a francia történelem eltérő, nagyon is ellentétes értékelésével függött össze. Leegyszerűsítve, hisz mindkét irányzaton belül voltak árnyalatok, alapjában az ordre és a mouvement történetszemléletéről volt szó. Mindkettő esetében a XVIII. század végi forradalom jelentette a fordulatot. Amíg azonban a mouvement szemszögéből 1789 — 1794 egy nagy, de korántsem befejezett fejlődés kiindulópontja, addig az ordre szempontjából a forradalom minden bajnak a forrása, maga a bűnbeesés. Az ordre szemszögéből a történelem tanulsága: hogy az alkotmányos monarchia az Első Köztársaságba, illetve a jakobinus diktatúrába torkollt; hogy a júliusi monarchiát a Második Köztársaságváltotta fel, felidézve 1848 februárja és 1848 júniusa között a szociális állam rémét; hogy az 1870 szeptemberében kikiáltott Harmadik Köztársaság útja alig néhány hónap leforgása alatt a Párizsi Kommünhöz vezetett. A katonai összeomlást és az azt követő politikai zűrzavart, valamint az idegen megszállást az ordre részéről úgy értékelték, hogy megérdemelt büntetés volt, de egyben alkalmat nyújtott arra, nem első ízben és nem is utoljára a francia történelem folyamán, hogy a tegnapi ellenséggel való megbékülés árán leszámoljanak, lehetőleg véglegesen a mouvement mindenfajta változatával. A fejlemények 1870 1871-ben igazolni látszottak a mouvement oldalán mindazokat, akiknek a számára az volt a történelem legfőbb tanulsága, hogy az Első Köztársaság az Első Császárságba, a Második Köztársaság a Második Császárságba ment át, és a Harmadik Köztársaság sorsa kezdettől fogva bizonytalan volt előbb a nemzeti védelem kormánya majd a nemzetgyűlési választásokon felülkerekedett dinasztikus pártok és azokra támaszkodó Thiers-kormány politikája következtében. A mouvement hívei történeti hivatásuknak tekintették, hogy megakadályozzák a múlt megismétlődését. A múlt és a jelen fonódott egybe, amikor Gallifet tábornok a Párizsi Kommün egyik * Előadás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának a Párizsi Kommün 100. évfordulója alkalmával 1971. április 28-án rendezett ülésszakán.