Századok – 1971
Tanulmányok - Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban 1150/VI
PÉNZFORGALOM ÉS PÉNZÉltTÉKVISZONYOK SOPRONBAN 1153 ben. Ez a beváltó részére 50%-os veszteséget jelentett, ugyanakkor a kincstár számára ugyanannyi nyereséget. Ennek az eléggé terhes adónak a közismert neve a kamara haszna (lucrum camerae) volt. Igaz ugyan, hogy gyakran a bécsi dénárokat is szintén márka és pensa szerint számolták,9 elvileg tehát elképzelhető, hogy valamennyi előforduló marca és pensa mind a bécsi dénárokra vonatkozik. Mégis azonban abból a gyakorlatból kiindulva, hogy a marca néha mint kimondottan bécsi denármárka, máskor pedig csak mint egyszerű denármárka szerepel, inkább az következik, hogy az egyszerű denármárka, az országos szokásnak megfelelően, itt is magyar dénárok összegét jelenti. A magyar pénzeknek e feltételezett forgalmával szemben egészen bizonyos viszont a bécsi dénárok állandó jelenléte Sopronban. Úgy látszik ez volt itt az uralkodó fizetőeszköz. A bécsi dénár néven ismert pénzfaj veretése Bécsben Luschin szerint 1189 — 1192 között indult el, Dopsch 1200 körüli időre helyezi a kezdetet, míg okleveles adat 1204-ből tesz először említést róluk.1 0 A bécsi dénárok pénzlába 1156—1330 között Pribram részletes kimutatását a mi szempontunk szerint összevonva a következőképpen alakult: 1198 előtt a finomság 12 latos (0.750), a dénárok nyerssúlya 0.93 -0.70 g, színsúlya 0,70 0.53 g. A XIII. században pedig (1198 1330 között) a finomság 11 3/4 9 1/2 latos (734 1/3 — 593 3/4) között ingadozik, a dénárok nyerssúlya 0,90 0.66, színsúlya pedig 0,65 0.39 g közötti eltéréseket mutat, természetesen általában csökkenő tendenciával.11 A bécsi dénárok a XIII. század második felében áramlottak nagyobb mennyiségben Magyarország felé, ahol 1265 1270 között említi őket először okleveles forrás. Pár év múlva már az egész Dunántúl és ÉNy.-Magyarország területén elterjedt fizetőeszközzé váltak.12 Gyors elterjedésük és népszerűségük két okra vezethető vissza. Egyik az, hogy Magyarországon nem estek pénzbeváltási kényszer alá, szemben a magyar királyi veretekkel, a másik pedig az alacsonyan megállapított magyarországi árfolyamuk. Ugyanis 1 budai márka közönséges ezüst1 3 színezüst tartalma 196.43 g 10 pensás bécsi denármárka 214.32 g Különösen a határmenti területek lakói hamar rájöttek, hogy a bécsi denármárka több értéket képvisel a vele azonosnak tekintett egy márka közönséges ezüstnél, hiszen az eltérés 17.89 g volt a bécsi márka javára, és ezért inkább bécsi dénárban kötötték ki a fizetéseket. Ebből következett, hogy míg az ország területén a bécsi dénárokat demonetizált pénznek tekintve, általában mint 9 Pl. 1309. XII. 26. . . . pro duabus marois et dimidia marca denariorum latorum Wiennensium . . . H. 1/1.22. 10 A. F. Pribram: Materialien zur Geschichte der Preise und Löhne in Österreich. В. I. 1938. 6. 11 Hóman (i. m. 362 — 363. 1.) négy súlycsoportot különböztet meg Luschin alapján: I. 1190 körül 0.812 1/2 finomság mellett 0,93 g átlagsúly. II. 1190—1198 között hasonló finomság mellett 0,86 g átlagsúly. III. 1198 — 1250 között 0,718 3/4-es finomság mellett 0,79 g átlagsúly és IV. 1250—1308 között 0,687 1/2-es finomság mellett 0,74 g átlagsúly. 12 Az 1230 körül elrejtett zemendorfi (zemenyei) lelet tanúsága szerint a nyugati határsávban már korán jelen voltak. Burgenl. Heimatblätter, 3 (1934), 25 — 34. 1. 13 A közönséges ezüst 0,800-as volt, szemben a 0,900-as finom ezüsttel. Hóman i. m.' 284 — 288. 1.
