Századok – 1971

A moszkvai történészkongresszusról 1129/VI

A MOSZKVAI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUSRÖL 1145 tek abban, hogy a második világháború történetének egyik legfontosabb ele­me az antifasiszta koalíció jelentőségének hangsúlyozása. Több felszólaló foglalkozott a koncentrációs táborok helyzetével, a népirtás tényével, s e kérdéscsoportban az egyik NSzK-beli történész hang­súlyozta, hogy e témakör taglalása során többnyire háttérbe szorul a zsidók speciális helyzete, szerepe s az a tény, mit jelentett munkájuk, anyagi javaik felhasználása. Közismert, hogy a zsidók fizikai megsemmisítését a nácik elsőrendű feladatuknak tekintették. Többen beszéltek arról is, hogy a lágerek­ben, ugyanúgy, mint az ellenállás más területein hogyan találtak egymásra a legkülönbözőbb országokból származó deportáltak. Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy nem is annyira az ülésszakon elhangzottak jelentősek, hanem inkább azok az anyagok, amelyek a ta­nácskozásokra elkészültek. Az ülés minden bizonnyal elő fogja segíteni az eddig kétségkívül elhanyagolt probléma további kutatását. Augusztus 15-én került sor & Nemzetközi Történettudományi Bizottság szo­kásos közgyűlésére, melyen a Magyar Történészek Nemzeti Bizottságát Nemes Dezső és Bánki György képviselte. Először a szervezet főtitkára, Michel François professzor számolt be a szervezet működéséről, tevékenységéről az 1967-es római közgyűlés óta, majd a szervezet anyagi helyzetéről szóló beszámoló következett. E beszámoló során merült fel az eddigi, most már évtizedek óta kialakult gyakorlat megváltoztatásának és az évi tagdíj 300-ról 500 svájci frankra való felemelésének kérdése. Bár a delegátusok között a kérdésben némi vita alakult ki, gyakorlatilag ennek szükségességét valamennyien el­ismerték és végül a közgyűlés a tagdíj felemeléséhez hozzájárult. Kisebb­szerű, a kongresszus előkészítéséről szóló szervezeti beszámoló után került sor az új tagok megválasztására, aminek ez alkalommal az adott különös jelentőséget, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Történész Bizott­sága, mely lényegében több mint egy évtizede teljesen önálló tevékenységet fejt ki, elérkezettnek látta az időt, hogy önálló felvételi javaslatot terjesszen elő. Az NDK történészeket formailag eddig csak a nyugat-német szervezet képviselte. Bár az előkészületek során még uralkodott némi bizonytalanság a szavazás eredménye felől, azután, hogy a német történészbizottság kép­viselője bejelentette, hogy figyelembe véve az NDK-ban kialakult új törté­nész centrumot, tartózkodni fog a szavazástól, — a Német Demokratikus Köz­társaság felvétele már várható volt. A szavazás kimenetele tanúsította az idők változását. A történész bizottságok túlnyomó többsége az NDK felvé­telét jogosnak, szükségesnek tartotta. Alapjában hasonló helyzet alakult ki a másik felvételi kéréssel kapcsolatban is : a két koreai állam terjesztett elő fel­vételi kérelmet, melyeket túlnyomó többségben fogadtak el. E három új tagfelvétellel a Nemzetközi Történettudományi Bizottságban képviselt orszá­gok száma 42-re emelkedett. Végezetül a közgyűlés újjáválasztotta a Nemzetközi Történettudományi Bizottság vezetőségét, melyben ez alkalommal, részben elhalálozások, részben azon szabály alkalmazása következtében, hogy 70. életévüket betöltött tudósokat nem választanak a vezetőségbe, elég alapos változások történtek. A legdöntőbb az, hogy azt a körültekintő, magasszintű tudományos értéket

Next

/
Oldalképek
Tartalom