Századok – 1971
Folyóiratszemle - Read; H. C. lásd Hawke; G. R. - Renouvin; Pierre: A francia közvélemény az 1914–1918-as háború alatt 1096/V
109(i FOLYÓI К ATSZEMLE Pierre Renouvin: A francia közvélemény az 1914—1918-as háború alatt „Mi határozta meg a francia nép magatartását az első világháború terheivel kapcsolatban ? Lelkesedés, közöny vagy csömör ? Milyen célok szolgálatát látta azokban a terhekben ? Hogyan ítélte meg a vezetés a hadműveleteket ós a jövő kilátásait ?" (239.1.). Az első világháború történetének legkitűnőbb francia szakértője ezekre a kérdésekre keres választ tanulmányában. A kimerítő válaszadáshoz meg kell vizsgálnia az ún. háborús politikát, annak különböző irányzatait, de méginkább a közgondolkodást, különösen a kormány által a háború elején meghirdetett „unión sacrée"-vel kapcsolatban. Az „union sacrée" mindenkori állását befolyásolta a kormánypropaganda, de nem kevésbé a gazdasági, társadalmi helyzetben bekövetkezett változások: az élelmiszer- ós tüzelőanyagellátás nehézségei az 1916-os háborús esztendőtől, az élelmiszerárak emelkedése stb. A háborús közvélemény vizsgálata tehát nem korlátozódhatik a politikai vezetőkörökre; a tömegek véleményére is ki kell terjednie. A tömeghangulat vizsgálata annál fontosabb, mert a politikai körök véleménye — a hazaárulás könnyen osztogatott s rendkívül veszélyes vádja miatt — a háború idején nem mutatkozik meg szabadon; ugyanez áll más „pressure group"-okra, különböző vallási, társadalmi, gazdasági intézményekre is, amelyek újságok, folyóiratok, brosúrák révén igyekeznek befolyásukat kiterjeszteni. A tömegekkel kapcsolatban viszont egészen más a helyzet. A városi polgárság, munkásság ós a vidéki lakosság reagálásai az eseményekre egészen eltérők. A „pressure group"-ok nézetei leginkább a polgárságnál találnak nyitott fülekre, bár még őket sem könnyű — alapvető egyetértésük ellenére som — valamilyen szervezethez való csatlakozásra rábírni s idegen irányítás alá vonni, arról nem is beszélve, hogy a polgári társadalom különböző csoportjainak — szellemi hivatásúak, nagykereskedők, kisiparosok, művészek — felfogása nagyon is eltérő lehet. Sokkal könnyebb megállapítani a munkásság magatartását. A munkásság a szakszervezetek propagandájának hatása alatt régóta hajlamos arra, hogy jelszavakat átvegyen és továbbadjon. A munkássággal ellentétben a vidéki lakosság magatartása gyakran egyszerűen felderíthetetlen a kutató számára'egyrészt földrajzi szétszórtsága, másrészt politikai reakcióinak elemi jellege miatt. A francia közvélemény elsó világháború alatti magatartásának kiderítésénél a történész a politikusok ós újságírók e tárgyra vonatkozó — egyébként nagyon kevés — megnyilatkozása mellett elsősorban a sajtóra van utalva. A sajtó a háború alatt köztudottan nem volt szabad; a cenzúra gúzsba kötötte. Az ebből adódó kutatási nehézségeket azonban ellensúlyozza az a körülmény, hogy legalábbis 1916-tól ismeretesek a cenzoroknak adott utasítások, s ránk maradtak a cenzúrázott lappéldányok. A sajtókommentárok nagyrósze pártok és a „pressure group"-ok befolyását tükrözi. Ezeknek keletkezésére a francia politikai pártok irattárai adhatnának értékes felvilágosításokat. Ezek azonban nagyon szegényesek, ós többnyire csak a kongresszusi beszámolókat tartalmazzák. A kutatás így erősen a magánjellegű iratok esetlegességeire van utalva. A pártok, szövetségek aktivitásának megítélése szempontjából a párt-irattároknál jelentősebbek a parlamenti iratok, különösön a titkos ülések iratai. Ugyancsak becses források — habár csak a közigazgatásra vonatkoznak — a département-ok igazgatótanácsainak jegyzőkönyvei. A néptömegek véleményének megállapítása szempontjából azonban kétségkívül a közigazgatási hatóságok különböző jelentései a legértékesebb források. A forrásanyag nagy terjedelme ós változatos minősége magyarázza, hogy a francia közvélemény története az első világháború idején majdnem teljesen felderítetlen. A
