Századok – 1971
Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I
102 DTJCZYNSKA ILONA -HORVÁTH ZOLTÁN takarta az ifjúság elöl a munkásság, a parasztság és a nemzetiségek körében rejlő népmentő feladatukat. Hisz még az általános választójogért folyó hare is olykor a klerikális udvari part, máskor a negyvennyolcas reakciós népbolondítás eszközévé vált — egy általános demokratikus átalakulás lehetősége pedig meghaladta elképzeléseinket. Igaz, a Galilei Kör elsőnek rendezett a nemzetiségi diákvezérek részvételével nag y nyilvánosságú vitát, elsőnek tűzött ki egyetemi pályázatot egy magyar falu gazdasági rajzának megírására és ezrekre menő tanórákban indított el elemi oktatást a munkásság körében. De mi volt mindez a teendők mértékén mérve? Amikor egy odaadó, szívósan véghezvitt tízéves tanítói szervezőmunka mindhárom téren valamelyes fokig megnyerhette volna e döntő rétegek bizalmát, ezzel roppant módon gyarapítva a valóságos megújhodást célzó nemzeti erőket. A mulasztás jóvátehetetlen volt. De ahonnan gyengéi, ugyanonnan származtak a mozgalom nevelő teljesítményei is. Az 1910-es évek ifjúságának szellemi arcképét tudtommal még nem írták meg. Pedig ezekben a kritikus években tört meg határainkon az a nyugati hullámverés, ami a »Jugendbewegung<s-ot hozta meg Németországban és a freudizmus tudományos divatját indította útnak Ausztriából. Az ifjúság öncélúságának ama hamis képzete sohasem harapódzott el Magyarországon és a pszichoanalízis, mint kórtünet is csak későbben, a Horthy-időkben hatalmasodott el a befelé forduló kedélyeken. A természettudományok szárnyán nálunk Einstein vonult be az értelmi fegyelem irányítójaként a fiatalság eszmekörébe. Nem véletlen talán, hogy vagy féltucat nagynevű fizikust és matematikust küldött világgá' a kis ország. Valamelyes fokig a galileista mozgalom javára Írandó, hogy a világháború, a forradalmak és ellenforradalmak görcsbetorzító életképleteiből az ifjúság megújhodásra képesen került ki. Mondhatni, hogy a falukutatók népi kultúrforradalmát megelőzte a kispolgári körzetben, habár szerényebb méretű, de hasonlítható mélyszántás. Közép-Európa erkölcsbomlasztó kisugárzásait az ifjúság két széles rétegének bevonásával ellensúlyozta a galileista mozgalom. A középiskolákra kiterjedő, ébresztő hatásához járult a leánydiákok önállósító és edző jellemfejlesztése. A kispolgári prüdériától elforduló diákos komolyság a boncasztaltól vette eredetét és egyben útját állta a promiszkuitásnak, az álszemérem e vészes velejárójának. A galileista lányok inkább az orosz, mint a német diákság mintájára fejlődtek. Amikor az ifjak sorait a háború megtizedelte, a diáklányok egészítették ki a kereteket. El lehet mondani róla, hogy a Galilei Kör olyan emancipációs mozgalomnak nyitott utat, amely az új szabadság válságai számára pozitív életmegoldásokat nyújtott az ifjúságnak. A Galilei Kör féltékenyen őrizte önkormányzatát. Baráti külső tanácsadásnak sem adott teret. Még a Társadalomtudományi Társaság sem gyakorolt befolyást ügyeire. Autonómiája nem csupán jogilag volt intézményesítve. Evente ujjáalakidt a főiskolákon a Kör, amelynek szigorúan követett hagyományai egyetlen célt szolgáltak : a Kör szellemi tartalmának megőrzését és vezérkarának folytonos megújítását. Ebben különbözött talán legjobban, szervezetileg a magát egyletesdiben kiélő régi diákságtól.3 A 'mozgalmi ember' ingyenes munkát végzett minden fokozaton. A Körnek egyetlen alkalmazottja sem volt. Az elnöktől lefelé senkit sem mentett jel tisztsége attól, hogy borítékot címezzen és hivatalt seperjen. Ez jól összefért a gyakorlatban a szemináriumok és tanfolyamok ágas-bogas hierarchiájával. A politikamentesség megkülönböztető igézetes vonása volt a Kör életnyilvánulásainak. Külső tekintélyre hivatkozni tilos volt, ténybeli túlzásoktól tartózkodni illett, előítéletet mutatni nem volt szabad, személyeskedés nem fordult elő, fegyelmi szabályzat nem létezett. ízig-vérig őszinte szabadságtisztelet őrködött a Galilei Kör integritása felett. A Körnek nem volt, már egyetlen tagja sem (ti. 1919 májusában. H.Z.), aki nem állt volna ki a szocializmus védelmére a fenyegető fehér terror ellen, de a Galilei Kör maga az utolsó percig kitartott függetlensége mellett. Ezt a függetlenséget, amely az'egyének szabadságát jelképezi, a sztálinisták soha meg nem bocsátották neki. Csak így volt lehetséges az is, hogy én magam, a Kör első elnöke, saját gondolkodásomat soha a Galilei Kör-i kapcsolatnak alá nem rendeltem. A marxizmus kritikájában, sőt még a hagyományos 'libre pensée' értékelése terén is, mint később a kommunista hullám elleni harcomban, a Körrel való régi összeszövődésem által magamat soha feszélyezve nem éreztem. A szellemi szabadság légkörének ez a szinte egyedülálló felfokozása a Galilei Körtől elválaszthatatlan volt. Már (az első) világháború vége felé a Galilei Kör mítosszá vált. Mintha csak valami Íratlan törvény éltette volna, olyan szívósan állta a történelmi köznap esetlegességeit. :1 Egy másik, ugyanebben az időben keletkezett feljegyzésben, amelyben Polányi Károly Tömöry Márta kérésére összefoglalta a Galilei-kör történetét, erről a kérdésről a következőket írta: „Ezzel egy mellékkérdés is választ kap. A régi gnlíleisták laza szervezete egy különben megoldhatatlannak látszó ellenimondás megoldását szolgálta. A függetlenség, köretehnénye szöges ellentétben volt a. diákmozgalom természetével, amely csupán átmeneti életfázist ölel fel. Ifjúsági csoport, ifjúmunkás szervezet nem létezhetik a később felnőtt korra való tekintet nélkül. A régi galileisták csoportja hivatását mármost éppen abban látta, hogy megvédi a Kör szabad fejlődését az előző vezetőségnek korlátozó befolyásától, beleértve önmagát A csoport tagjai szigorúan visszavonultak a Körtől és ezzel sikeresen leválasztották a mindenkori kiszolgált vezetőségeket akikből régi galileisták lettek. Hogy a Kör olyan soká megtartotta politikai függetlenségét, nagyrészt innen származót :"
