Századok – 1971

Közlemények - Duczynska Ilona–Horváth Zoltán: Polányi Károly és a Galilei Kör 89/I

POLÁNYI KÁROLY ÉS A GALILEI KÖR 103 Ma már tudjuk, hogy a Kör életében valóban voltak történelmi mozzanatok. A vezetőség, bévr nem testületileg, hanem tagjainak személyében, résztvett abban az illegális akcióban, 'xmely az Oktogon-i háború ellenes tüntetéssel 1917 novemberében indult és a januári sztrájkban csúcsosodott ki, s amely február elején a berlini sztrájkhullámba torkollott, beharangozva a világháború végét. .4 diákok két vezetőjét, akik minden felelősséget magukra vettek, a hadbíróság két évi súlyos börtönre ítélte. Ma tudjuk, hogy a sztrájkok mögött nemzetközi munkásmozgalmi esemény állott. Ez a háborúellenes szocialistáknak úgynevezett zimmerwaldi konferenciájával függött össze. A »zimmerwaldi baloldalnak« a német, osztrák és magyar munkássághoz intézett felhívása a háború végét типkásforradalmaktól várta. A kiáltvány szövegét az a magyar diáklány hozta haza Svájcból, aki a Galilei Körben keresett és talált magának segítőtársakat. Még kevésbbé ismert tény, hogy a Kör ettől függetlenül diákmegfigyelőt küldött volt a zimmerwaldi konferenciára. Mosolygó Antalt, a szindikalista munkást, a mátyásföldi főbizalmit és bizalmiakat a becsempészett zimmerwaldi kiáltvány győzte meg arról, hogy a forradalmi diáksággal közösséget vállalva, őket összekapcsolják hadiüzemi társaikkal. Ez volt a galileista akció sikerének a kulcsa. A szikra átpattan* . . . A kommunista kormány 1919-ben a Kört betiltotta. Ilyen különös ritka, magyar képlet volt a Galilei Kör. Emléke, amelyben válságos napokban a szocializmus és a szabadság eszméi híven egybeforrtak, amely az 1918-as válságos napokban a szocializmus és szabadság eszméit egybefűzte, a jelen útkeresésben, csak gyarapíthatja napjainkban a magyar ifjúságra származó erkölcsi hagyatékot." Polányi Károly ebben a félévszázados visszapillantásban nem említi a Galilei Kör és Ady Endre, az első tíz esztendőre eső kapcsolatát, bár ennek bizonyára igen nagy szerepe volt, a Galilei Kör életében. Viszont az utolsó, hagyatékában előkerült és a Galilei Körrel kapcsolatos írása lényegében éppen erről szól. Ez a levél, amelyet Varga József > ismert Ady-kutatónkhoz intézett, 19(>2. július 31-én kelt, s egyike Polányi Károly leg tanulságosabb megnyilatkozásainak. „Kedves Józsi öcsém, hát igenis sok minden mondani valóm volna Adyról és a Galilei Körről és mennél többet jársz majd a nyakamra, hogy belőlem kisajtold, annál hálásabb leszek. Látod, mekkora bizalmam van Hozzád, hogy az akkori világot belülről látni tudod majd. Ady lángszíve érezte meg, hogy a diákság az eleven letételményese annak a Magyarországnak, amelynek ő volt a felfedezője, a prófétája és a szerelmese egyben. Ebben az egy mondatban mennyi a paradoxia! Hadd szórjam ki titkaimat. Ady, a nagyváradi kávéház szülötte, a párizsi, az örök idegen sehol másutt, mint a magyar diákság ölében, otthon nem érezte magát, Hogy az nagyobbrészt zsidó származású volt, az ő érzelmi logikájában tette igaz proletárrá őket. Ez az Ady-titok szíve is, hogy semilyen nyelvre le nem fordítható. Miért ? Mert egyetlen tárgya, anyaga, kínja, panasza és csodája: az ő magyarsága ; neki az nem nyelve volt, hanem kinyilatkoztatása : a keresztje, a sorsa, az élet-halála. Annak pedig csak egy paradigmája volt : a proletárlét. Ezért bújt a galileisták közé mint az egyetlen adekvát létformájához a magyar sorsnak. Es most a titok-érem másik oldala: a galileista diákság valóban számkivetett volt. A szociáldemokrata-párt anti-intellektualizmusa a szakszervezeti elzárkózást arra használta fel, hogy az értelmi proletariátus ösztönös forradalmiságától izolálja a munkásmozgalmat. Bizonyíték : Ady volt az egyetlen neves vezére a »polgári radikalizmusnak«, aki a galileisták közé eljárt, rendszeresen évente, szinte ünnepélyesen, akinek ez lelki szükséglete volt. Ez a valóság nem tudatosodott akkor, de viszont a Galilei Kör önizoláltságát magyarázza, melynek eredményekép a diákság egy magyarabb kultúrát fejlesztett ki, mint a T. T. (Társadalomtudományi Társulat ) elitje, amely a szociológia és a pszichológia hagyományos csatornáin fogadta be a nyugatot. így lett a természettudományosság a galileisták szigetelő burája a Jugendbewegung, a freudizmus, a szexuális libertinizmus külbefolyásai ellen. Annyira »polgármentes« volt, hogy németül nem volt, aki értsen ott. A Galilei Kör demografikus titka• az volt, hogy a menzán tengődő diákság szín vidéki volt, amelynek az izolált falusi zsidósága teljességgel elmagyarosodott volt. A szabadgondolkodó mozgalom az ő számukra az ősi vallással való merő szakítást jelentette. Végül még csak egyet: majd ötven év színváltozása kellett ahhoz, hogy a rejtett mechanizmusa az Ady —Galileista szívrokonságnak számomra feltáruljon. Nézz körül, Józsi, a múltban, hogy találsz-e a két közeledő póluson kívül tömény lelki környezetet, amelyben a csudák annyi anyaga élt — költészetben és történelemben — mint Adyt és a Galilei Kört ? Ölel Károly bátyád." *