Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 1192/V-VI
AZ 1945. NO VEM ВЕН 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK MAGYARORSZÁGON (II). 1195 A Kisgazdapárt döntően a parasztság megnyerésével óhajtotta a nemzetgyűlési választásokon a győzelmet elérni. Mégpedig a parasztságnak nem egyik, vagy másik rétegét akarta a választásokon maga mellé állítani, hanem lényegében az egész parasztságot. A nemzetgyűlési választások kisgazdapárti programjának alaphangját a centrum vezetői adták meg. Sőt, a választási kampány irányítását és szervezését is ők vették a kezükbe. A fentebb említett célkitűzéssel összhangban a jelöltek listáinak összeállításánál szigorúan ügyeltek arra, hogy a képviselőjelölteknek legalább a fele paraszt legyen.24 1 Az új birtokosok, s részben a parasztság alsóbb rétegeinek a megnyerése nem kis mértékben múlott azon, milyen álláspontot foglal majd el a párt a választási kampány során a földreformmal kapcsolatban. A Kisgazdapártnak azonban egyidejűleg számolnia kellett a földreform felülvizsgálatára irányuló, szaporodó gazdagparaszti és földesúri kísérletekkel is; ezeknek a támogatását szintén meg akarta szerezni. A Kisgazdapárt hivatalos álláspontját a földkérdésben Varga Béla és Nagy Ferenc fejtette ki a zalai, illetőleg a baranyai naggyülésen.242 Nagy Ferencék arról igyekeztek meggyőzni, pontosabban megnyugtatni az új birtokosokat, hogy a párt választási győzelme esetén is érvényben marad a földosztás. A ,,törvény"-re való hivatkozás azonban már azoknak a gazdag parasztoknak is szólt, akiknek a földreform során — a törvény kereteit túllépve — felosztották földjeik egy részét. A pártelnök ezzel tulajdonképpen helyreigazította pártvezérének, Tildy Zoltánnak a kecskeméti gyűlésen korábban elhangzott szavait is, aki ott még a földreform folytatásáról, a telepítésekről és a földnélkül maradt parasztok földhözjuttatásáról beszélt.243 A Kisgazdapárt azonban nemcsak a „régi" nagybirtokok visszaállításával szemben foglalt állást, hanem az „új" nagybirtokokkal, a baloldali pártok szövetkezeti programjával is. S ennek megfogalmazása már a választási kampány kezdetétől — a „kolhoz" és „csajka" gyakori emlegetésével — a legdurvább formákban, kifejezetten a Kommunista Párt ellen irányult. A parasztság kisgazdapárti „érdekegyesítése" mögött végsőfokon a magántulajdon, mégpedig mindenfajta tőkés tulajdon védelmének gondolata állt. A Kisgazdapárt azonban a választási kampány során nem feledkezett meg a városi burzsoáziáról, illetőleg a kispolgárságról és az értelmiségről sem. Sőt a „nemzeti egység" jelszavával még a földmunkásokat, a falusi proletárokat is zászlaja alá hívta. De az utóbbiak számára úgyszólván semmiféle konkrét mondanivalója nem volt.24 4 A Kisgazdapárt választási propagandája lényegében az „egész nemzetnek" szólt. A kisgazdapárti nemzeti egység, a városi és a falusi burzsoázia 241 Vida István: A Független Kisgazdapárt politikája 1944—1947. Kézirat. 242 Varga Béla zalai beszédében a földreformot a párt programjának szerves részeként tüntette fel, és azt hangoztatta, hogy „ami politikai programunk fundamentuma a földreform volt, és mi voltunk, akik kijelentettük, hogy a föld azé, aki megdolgozza" (Zala, 1945. okt. 24.). Nagy Ferenc bizonyos fokig más oldalról közelítette meg ezt a kérdést, és Varga Bélánál közvetlenebb összefüggésbe hozta a földreform ügyét a nemzetgyűlési választásokkal. „Félrevezetés minden olyan állítás — mondta Nagy Ferenc —, amely ezerint kisgazdapárti győzelem esetén a földreform törvényereje megszűnik és a kisbirtokokból újra nagybirtokok lesznek" (Kis Újság, 1945. okt. 24.). 243 Kecskeméti Lapok, 1945. okt. 4. 244 „A Független Kisgazda-, Földmunkás- ós Polgári Párt éppen azért harcol, hogy a falu dolgozóinak egysége létrejöjjön. Azt akarja, hogy a falu minden munkásrétege egy táborban legyen, mert a tíz holdas kisgazda- ós a napszámos kisgazda-munka között — írta az Igazság — éppúgy nincs osztályellentót, mint a nyomdai gépmester és a berakólány között" (Igazság, 1945. okt. 13.).
