Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK Tudományos folyóiratok ACTA HISTÓRIÁÉ ARTIUM XIV (1968), 1—2. számában jelent meg ENTZ GÉZA: Erdélyi építőművészet a XI—XIII. században c. tanulmányának első közleménye. Erdély szervezeti és egyházi hozzákapesolódása Magyarországhoz a XI. sz. elején először a nagy egyházi építkezéseket indította meg, melyekhez a XII. századba« csatlakoztak a nemesek által épített kolostorok ós az egyszerű falusi templomok. Egész Erdély építészetére nagy hatás.sal voltak a gyulafehérvári katedrális és a kerci kolostor. A XIII. sz. első felében kapott erőre a szász és székely területek építészete és a nemesi várak építése, s a hátszegi medencében megjelent a román nép művészete is. — CSEMEGI I. a Perejaszlavl-Zalesszkijből származó „Átváltozás" c. ikon történeti-társadalmi hátteréről ír. — P. MIJATEV bolgár turkológus a törökök XIV—XIX. századi világi építkezéseiről ír a Balkán országaiban, különösen azokról az épületekről, amelyek ma már nem léteznek, csak leírásokból, ábrázolásokból rekonstruálhatók (hánok, szerájok, kutak, fürdők). 3—4. szám. ENTZ GÉZA tanulmányának második közleménye az erdélyi műemlékekre vonatkozó levéltári adatokat rendszerezi a helységek alfabetikus sorrendjében, rajzokkal ós térképmelléklettel. — SZIGETHY ÁGNES a Képes Krónika ábrázolásainak forrásait keresi. Nem talál hazai előzményeket, kimutatja, hogy számtalan szállal kapcsolódnak az itáliai művészethez. — EVA SNIEZYNSKA-STOLOT Nagy Lajos szarkofágjának töredékeit veti össze ' I. Jagelló László sírkövével. —GEBŐ GYŐZŐ a törökök magyarországi építőtevékenységét jellemzi. Megvizsgálja és összesíti a legjelentősebb török emlékek jegyeit. 1969. 1—2. szám. -— KOVÁCS ÉVA III. Béla és Antiochiai Anna sírleletei alapján rekonstruálja a királyi pár uralkodói ornátusát, s a jelvényeket összeveti a közvetlen elődök és utódok sírleleteivel. — H. ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS XVII. évf. 1967. 11. sz. — SÍK FERENC : A törvényhatósági önkormányzat politikai problematikája a Horthy-korszakban 1919—1929 című tanulmányában a dualizmuskori önkormányzat lényegének és jellegének vázolása után kezdi el a Tanácsköztársaság leverését követő időszak tárgyalását. A váimegyékben a törvényhatósági élet 1919 végén, 1920 első hónapjaiban a kormánybiztosok vezetésével indult meg. Ismerteti а megyék szerepét ós állásfoglalásait az államforma, az államfő, a sajtó- és szólásszabadság, a földreform kérdéseinek eldöntése körül. Tárgyalja az önkoimányzatok belső szervezeti kérdéseit, ismerteti az ezekhez kapcsolódó törvényeket. Végül politikai szerepüket értékeli. 12. sz. — TAKÁCS IMRE: A szovjetekegyetemes jellegéről című cikkében három problémakört vázol: a szovjet hatalom sajátosságai, a szovjethatalom nemzetközi példájának jelentősége az első világháborút követő forradalmakban és a proletárdiktatúra népi demokratikus formájának sajátosságai. — CSIZMADIA ANDOR: Szociálpolitikai tendenciák a polgári korszak munkaügyi szabályozásában és munkaszerződéseiben (1848—1944) című tanulmányában felsorolja és ismerteti az idevágó törvényeket. — H. J. ANTIK TANULMÁNYOK 14. köt. (1967) 1. szám. — KÁKOSY LÁSZLÓ: AZ egyiptomi aranykor-mítoszok történeti fejlődése és társadalmi vonatkozásai c. tanulmányában templomfeliratok és papirusz-szövegek elemzése révén kíséri nyomon a boldog kor eljövetelére vonatkozó egyiptomi mítoszok fejlődését. Megállapítja, hogy az aranykor-mítosz ősi hagyományokon alapuló formái továbbélnek s új vonásokkal gazdagodnak a császárkorban is. — HARMATTA JÁNOS a hettita feliratokon szereplő Ahhiyawä név értelmezésével foglalkozik Ahhiyawá és az achájok c. cikkében. Részletes nyelvészeti-filológiai elem-