Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 758/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 759-zés során arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az Ahhyiyawâ országnév nagy valószínűséggel azonosítható a ínyképéi görögség hazájával, s ez az azonosítás tág lehetőségeket nyújt Kisázsia ós Mykóné kapcsolatainak új alapokon történő vizsgálatához. — GABLER DÉNES: A pannóniai terra sig illata-feliratok cím alatt a tokod i római telep leletanyagából előkerült, terra sigillata-töredékekre karcolt feliratokkal foglalkozik. E feliratok túlnyomórészt a tulajdonos nevét tartalmazzák, s új forrásanyagot jelentenek a lakosságtörténeti kutatások számára. Fiiggelók-képpen közli a vizsgált edények leírását. — E cikkhez kapcsolódik HARMATTA JÁNOS: Pannóniai edény-jeliratok c. írása, amelyben a Gabler által bemutatott személynév-anyagot veszi nyelvészeti, írástörténeti vizsgálat alá, kiegészítve egy sor más lelőhelyről (Poetovio, Brigetio) származó edény-felirattal. — MARÓTI EGON tollából megemlékezést találunk a fiatalon elhunyt Horváth István Károlyról, ehhez csatlakozik H. DRÓZDIK MARGIT bibliográfiai összeállítása Horváth István Károly munkásságáról. 2. sz. -— HAHN ISTVÁN: Appianos és Alexandria c. tanulmányában a történetirónak tulajdonított „egyiptomi hazafiság" kérdését veszi vizsgálat alá. Appianos alexandriai arisztokrata családból származott, neveltetése, iskolázottsága szorosan összefonódott e város gazdag hagyományaival. Esetében a lokális ós társadalmi kötődés elválaszthatatlan egységet alkot, Alexandria ugyanis nem csupán Kómához és a görög tartományokhoz, hanem Egyiptomhoz képest is különálló egységet képezett. így Appianosnak a római történelemmel szemben elfoglalt kritikus, kívülálló álláspontja a szülővárosához fűződő erős kötelékekből vezethető le, s ezzel a determináltsággal magyarázható művének Marx által is nagyrabecsült kritikai szemlélete. — HORVÁTH ISTVÁN KÁROLY posztumusz tanulmánya, Az etruszk saec.ulum-számítás továbbélése a rómaiaknál, a római aranykor-számítások mitikus számkombinációit elemezve mutatja ki, hogy azok etruszk eredetre vezethetők vissza. Ez a megoldás eloszlatni látszik a probléma körül kialakult félreértések többségét. — SZÁDECZKY- KARDOSS SAMU: Avarok és griffek Priskosnál, Hérodotosnál és a régészeti leletanyagban c. cikke figyelemreméltó észrevételeket közöl a görög történetíróknak ázsiai népekre vonatkozó mitikus leírásai és a régészeti leletek jól ismert avar griff-ábrázolásai vonatkozásában. Ugy véli, hogy a mind Hérodotosnál, mind Priskosnál jelentős szerepet játszó mitikus griffek, amelyeknek támadása a távoli népek vándorlásait előidézte, voltaképpen az avarság thériomorfikus vallásosságában középponti szerepet betöltő, s díszítményeiken is rendkívül gyakori csodaállattal azonosítható. — HARMATTA JÁNOS: Bizánc és az arab-hódítás címen a Bizánci Birodalom keleti tartományainak az arabok által történt rendkívül gyors meghódításával (VII. század) foglalkozik. Megállapítja, hogy e gyors siker három tényezőre vezethető vissza: Bizánc ekkori nagy belső válságára, a nemzetközi helyzet Bizánc számára kedvezőtlen alakulására és az arab haderő jelentős katonai fölényére. Befejezésképpen az arab hódítás gazdasági és társadalmi hatásaira utal, amelyek a kezdeti időszakban az elfoglalt területek számára kedvezők voltak, később azonban a fejlődós gátjává váltak. — DOBROVITS ALADÁR: Exegi monumentum (Ptahem-uia: „Az író dicsérete"), MARÓTI EGON: Aere perennius és IYÁKOSY LÁSZLÓ: Augustus és Egyiptom c. vitacikkei a már hoszszabb ideje húzódó, Horatius, a címekben idézett, közismert versének forrását kutató vitához szólnak hozzá. 15. köt. ( 19(38) 1. sz. — HARMATTA JÁNOS: Egy hettita törvény magyarázatához címmel az engedetlen rabszolgák edénybe zárásának szokásáról mutatja ki e büntetés-fajta görög és kisázsiai mitologikus kapcsolatait. — SÁGI KÁROLY: A Balaton szerepe Fenékpuszta, Keszthely és Zalavár IV—IX. századi történetének alakulásában e. tanulmánya a magyarországi régészeti irodalomban újszerű történeti földrajzi módszerek alkalmazásával közelíti meg a jelzett terület történelmi problémáit. Abból kiindulva, hogy a Balaton kiterjedése, vízrajzi, természeti viszonyai az utóbbi kétezer évben jelentős változásokon mentek keresztül, megkísérli rekonstruálni a különböző korokban feltételezhető balatoni vízállásokat, partvonalmódosulásokat. A kikövetkeztethető adatokat minden esetben összeveti a régészeti leletek sztratigráfiájával, topográfiai elhelyezkedésével. A római kor utáni időszak történelmi változásai nagymórtékben a hidrológiai viszonyok többszöri megváltozásának tulajdoníthatók. így a VII. században bekövetkezett útvonal-eltolódás, melynek kövevetkeztében Fenékpuszta elveszti jelentőségét, viszont Keszthely és Zalavár fejlődése fellendül, a tőzegmocsarak vízszintváltozásával magyarázható. Ugyanígy a honfoglalás korában lezajlott változások egy szárazsági periódus bekövetkezésével hozhatók összefüggésbe. — SZABÓ MIKLÓS: Az isthimai kelta lelet kérdéséhez szól hozzá cikkében, s a keltaságnak az i. е. IV. században a görög területekkel való lehetséges kapcsolatait vizsgálja. Feltevése szerint a kelta lelet a szicíliai háborúkban