Századok – 1970

Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV

926 BALOGH SÁNDOB. A Magvar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt szeptember 27 -en közös választási kiáltványban fordult Nagy-Budapest- népéhez. Ez a kiáltvány tartalmazta a két munkáspárt fővárosi választási programját is. A kiáltvány abban jelölte meg a dolgozók egységlistájának a célját, hogy az végleg megsemmisíti a régi városháza reakciós, fasiszta, antiszociális és népellenes szellemét, illetőleg biztosítani fogja a budapesti törvényhatóságban és a főváros-környéki önkormányzatokban a dolgozó nép érdekeinek az érvényesülését. „Új Budapestet akarunk ! Azt akarjuk, hogy Nagy-Budapest a magyar demokrácia fellegvára legyen ! Ezért akarunk — hangsúlyozta a kiáltvány — munkástöbbséget Budapesten !"189

A közös lista nyíltan bevallott célja tehát a munkáspárti többség kivívása volt a törvényhatósági választásokon.1

®0 A választási gyűlések sikerére alapozva a SzDP III. kerületi szervezete szept. 18-í jelentésében igen optimistán ítélte meg a munkáspártok választási kilátásait (Pl. Areh. 263/1 41). Még korábban a SzDP pestújhelyi szervezete is a két párt tagságának jó együttműködéséről és az eredményes választási előkészületekről számolt be (PI. Arch. 263/1 41). A gyűlések többsége valóban jól sikerült, és nemcsak a kedvező választási kilátásokat táplálta mind a két párt vezetőiben, hanem egyúttal a két munkáspárt együttműködésének megerősödését is szolgálta. Néhány gyűlésről azonban elég komor hangvételű beszámolók készültek. A Ford Művek telepén pl. nagymértékű köközönyt és fásultságot tanúsított a hallgatóság a kommunista és a szociáldemokrata szónok beszéde iránt (PI. Arch. 253/1 - 41). A szept. 16-i közös rákoscsabai nagygyűlésen pedig az egycsoportban megjelenő kisgazdapártiak állandó megjegyzésekkel zavarták Szakasits beszédét, majd Rákosi beszédének kezdetén tüntetően kivonultak a gyűlésről (PI. Arch. 253/1 41). les a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944 — 1948. 160. 1. lso

Ennek a többségnek a megszerzése esetére ígérte a két munkáspárt azt, hogy a főváros minden dolgozója három éven belül emberhez méltó lakáshoz jut. A lakásheiyreállítási és építési tervnek a választási programba való bevételével a két munkáspárt nemcsak a háború által közvetlenül sújtott lakosság legelemibb érdekeit fejezte ki, hanem a legszélesebb rétegeinek óhaját is. Ezt a követelést a kiáltvány tervszerű újjáépítő munkával és megfelelő lakáspolitikával kívánta megvalósítani. Emellett síkraszállt — a fővárosi lakosság másik égető problémájának a közellátás biztosításának a megoldásáért is. A közellátás megjavítása érdekében — a kiáltvány — kíméletlen harcot hirdetett a feketepiac, az élelmiszer-uzsorások ellen, s egyidejűleg sürgette az üzemi beszerző szövetkezetek és a községi élelmiszer-üzemek fejlesztését. De állást foglalt abban a tekintetben is, hogy a közellátás terén a dolgozókat, s mindenekelőtt azokat kell előnyben részesíteni „akiknek munkája fontcsabb a közösségnek" (A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944- 1948. 161. 1.). A két munkáspárt a kiáltványban megismételte a progresszív adóztatással kapcsolatos — már ismert álláspontját. A „tehetősek viseljék a nagyobb terheket" követelést azonban kiegészítette azzal, hogy a feketézők jövedelmét el kell kobozni és az önkoimányzatok adóbevételeit elsősorban lakásépítésre, a szociális egészségügyi és kulturális kiadások fedezésére kell fordítani. A választási programba bekerült, a közszolgáltatási üzemek (villanytelepek, gáz-, vízművek) községesítése, s olyan tarifa-politika bevezetése, amely nem a nyerészkedésen alapul, hanem a közösség jobb kiszolgálásán. Fontos helyet foglalt el továbbá a programban az anva-, csecsemő- és gyeimekvédelem nagyarányú kiépítése, valamint olyan demokratikus iskolareform bevezetése, emely biztosítja „az ifjúság demokratikus szellemű nevelését és a dolgozók gyermekei előtt megnyitja a közép- és főiskolák kapuit". (A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944 1948. 162.1.) A főváros és a környékén elhelyezkedő községek, városok önkormányzatának kiépítésével egyidejűleg követelte a két munkáspárt az autonómia-ellenes törvények, rendeletek hatályon kívül helyezését, valamint a közigazgatás reakciós elemektői való megtisztítását és felfrissítését munkásokból, haladó értelmiségiekből, a dolgozó néprétegekből származó új erőkkel. A kiáltvány a munkásokon túlmenően a kisiparosokat, a kiskereskedőket, az értelmiség különböző csoportjt it, valamint a nőket és az ifjakat külön is felszólította arra, hogy szavazzanak az érdekeiket leginkább kifejező Dolgozók egységlistájára. Végül