Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 927 A munkáspártok egymásközötti súrlódásai közvetlenül a választások előtti két-három hétben, legalábbis a fővárosban, érezhetően csökkentek. A két munkáspárt együttműködését és választási szövetségét azonban nemcsak e két párton belüli tényezők befolyásolták, hanem külső tényezők is. Mégpedig a többi párt, s mindenekelőtt a Kisgazdapárt magatartása, amely már a munkáspárti közös lista létrehozására irányuló erőfeszítéseket is félelemmel terhes ellenszenvvel szemlélte és nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a közös lista ügye kudarcot valljon. Ezzel is magyarázhatók a Kisgazdapártnak azok a lépései, amelyeket a választási kampány során tett a két munkáspárt együttműködésének lazítására és a MKP elszigetelésére. Már a választási kampány megindulása előtt nyilvánvaló volt, hogy a MNFF-on belül a Kommunista Párt és a Kisgazdapárt közötti ellentétek a legélesebbek. Ha időről időre sikerült is ezeket az ellentéteket — legtöbbször kölcsönös engedmények árán — csökkenteni, tartós feloldásukról aligha lehetett szó. Sőt, attól az időtől kezdve, hogy a választás napirendre került — amit mind a két párt a felszabadulás utáni legfontosabb belpolitikai erőpróbának szánt — az ellentétek nyílt formát öltöttek. A két párt közötti viszony elmérgesedése, illetőleg a választási kampány során várható kiéleződése a Kisgazdapárt balszárnyát is aggodalommal töltötte el. Tildy Zoltán még a választások időpontjának nyilvánosságra kerülése előtt — 1945 augusztusában - megkereste Rákosi Mátyást, a MKP főtitkárát, és azt javasolta neki, hogy a MKP, a SzDP és a FKGP üljön össze és a választásokkal kapcsolatosan együttesen dolgozzanak ki olyan megállapodást, amely elejét venné a pártok közötti viszony további romlásának. Tildy közeledési kísérletét azonban Rákosi bizalmatlanul fogadta és kitért előle.191 Később pedig, különösen az Országos Választmány ülését követően, amikor a Kisgazdapárton belül a centrum és a jobbszárny előretört, már nem a közeledés és a megegyezés, hanem az ellentétek szításának politikája kerekedett felül a FKGP vezetőségében. Ezen az sem változtatott érdemlegesen, hogy Tildy és a párt balszárnyának más képviselői, a választási kampány során is, nem egyszer állást foglaltak a MNFF belső egységének megszilárdítása mellett.19 2 A két párt ellentétei a választási kampány során szervezett gyűlések megzavarásában is kifejezésre jutottak. A kisgazda-gyűléseket nem egy helyen különböző kisebb-nagyobb csoportok megzavarták, esetenként lehetetlenné tették. A kisgazda-gyűlések megzavarását nem egyszer maguk a kommunista pártszervezetek kezdeményezték. Igaz, az ilyen akciók a kiáltvány az alábbiakban méltatta röviden a budapesti törvényhatósági választások jelentőségét: „A nagy-budapesti választásokon nemcsak Budapest jövőjéről dönt a főváros népe. A nagy-budapesti választás az országos választások főpróbája ! A nemzet jövőjéről, a demokrácia sorsáról, a magyar újjáépítés sikeréről van szó ! A magyar reakcióra kell megsemmisítő csapást mérni, amely befurakodva a demokratikus pártokba, igyekszik megbontani a nemzeti egységet, alá akarja ásni Magyarország megszilárduló nemzetközi helyzetét, zavart és rendetlenséget akar előidézni, hogy elgáncsolja az újjáépítés művét." (A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 1944 1948. Í63. 1.) A két munkáspárt közös választási programja az adott helyzetben — valóban felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyekben egyfelől akkor a MKP ós a SzDP közös nevezőre juthatott, másfelől pedig megfelelt a fővárosi lakosság minden dolgozó rétegének. 19! PI. Arch. 274/2-30. 192 Szabad Nép, 1945. szept. 4.
