Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
AZ 1945. KOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 925 magatartásával magyarázta. Szélig Imre a fejleményeket természetesnek tartotta, és nem Peyert ítélte el, hanem azokat hibáztatta, akik Peyert távol tartották az SzDP vezetőségéből. Kéthly az üggyel kapcsolatban csak annyit jegyzett meg, hogy Peyert polgári tanácsadói a moszkvai külügyminiszteri értekezlet után feltétlenül megpróbálják a maguk érdekében befolyásolni. Bán Antal, Marosán György, Ries István és Rónai Sándor, bár nem egyforma hangsúllyal, de határozottan elítélték Peyer lépését.184 Az ülésen érdemi döntés nem született, mindössze abban állapodtak meg, hogy Ries és Rónai „beszéljen" Peyerrel és Valentinyvel. A két munkáspárt közös választási előkészületeinek előrehaladását az is nehezítette, hogy sok nehézséget okozott a felhalmozódott sérelmek és súrlódások kiküszöbölése.18 5 A fennálló viták és véleményeltérések ellenére a két párt vezetői már szeptember 1-én közös választási bizottságot alakítottak, amely tagjai sorából négy tagú intéző bizottságot választott Justus Pál, Schiffer Pál, Köböl József és Orbán László személyében. Elhatározták továbbá azt is, hogy Budapesten minien kerületben alakítanak közös választási bizottságot, és néhány napon belül nagyaktíva értekezletet hívnak össze a Sportcsarnokba, majd összeállítják a törvényhatósági bizottsági tagjelöltek listáját, valamint megszövegezik a választási programot, amelyről a két párt vezetősége külön-külön dönt.18 ® A közösen tartandó területi és üzemi gyűlések programja viszonylag gyorsan elkészült. Különösebb vita nélkül elfogadták a közös lista elnevezését is, amely a „Dolgozók egységlistája" nevet kapta. Majd meghatározták a többi párthoz való viszonyukat. E szerint a két munkáspárt a budapesti törvényhatósági választáson a Nemzeti Parasztpártot és a Kisgazdapártot lojálisán kívánta kezelni, és csak a Polgári Demokrata Pártot tekintette ellenfelének. Más párttal kapcsolatosan nem született állásfoglalás.18 7 Az első választási gyűlését a MKP és a SzDP — a közös lista jegyében — szeptember 12-én tartotta a Sportcsarnokban.18 8 184 PI. Arch. 253/1 - 3. I8e A SzDP változatlanul napirenden tartotta elsősorban a rendőrséggel kapcsolatos panaszait. A MKP pedig azzal vádolta a szociáldemokrata vezetőket, hogy a sérelmeket angolszász tanácsra tartják a felszínen. A SzDP viszont a MKP-nak a „baloldali és haladó" polgárokkal szembeni elutasító magatartását kifogásolta. Ezzel szemben a MKP a jobboldali szociáldemokraták elleni következetesebb fellépés hiányát kérte számon a SzDP baloldali vezetőitől (PI.Arch. 253/1-11). 186 PI.Areh. 253/1-41. 187 Uo. 188 A sportcsarnoki gyűlésen a SzDP képviseletében Szakasits Árpád, a MKP nevében pedig Rákosi Mátyás beszélt. Szakasits nem titkolta el, hogy pártjában nem mindenki értette meg a közös lista jelentőségét. Szerinte a közös lista létrehozása azt jelentette, hogy mind a két munkáspárt alárendelte a maga pártérdekeit a magasabb szempontoknak, a főváros, az ország és a munkásosztály egyetemes érdekeinek. „Sokan szerették volna megállapítani a két párt erőviszonyait, szerették volna látni az egyes elvtársak állapította meg Szakasits —, hogy mennyi mandátumot, szavazatot szereztünk volna külön-külön. Megmondom őszintén, elvtársaim, engem nem érdekel, hogy milyen erősek vagyunk külön-külön, engem az érdekel, hogy milyen erős a munkásosztály." (Szakasits Árpád: Válogatott beszédei és írásai. Bpest. Kossuth Könyvkiadó. 19öö. 258. 1.) Rákosi Mátyás a közös listában is kifejezésre jutó együttműködésről, a kedvező választási kilátásokról beszélt, és arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy „a külföld feszült figyelemmel néz ma Budapest felé és az itt elérendő választási eredményből fogja lemérni a magyar demokrácia erejét. Annál erősebbnek tekinti a mai fiatal demokráciánkat, minél nagyobb lesz a közös munkáslista győzelme" (Szabad Nép, 1945. szept. 13.).
