Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
924 BALOGH SÁNDOB. szociáldemokrata párttagság körében. Az SzDP budapesti III., IX., X. és részben a XIII. kerületi pártszervezeteiből érkező hírek arról tanúskodtak, hogy a szociáldemokraták helyeslik és egyetértenek a Pártvezetőség döntésével. Ez mindenesetre arra utalt, hogy a munkásjellegű kerületekben az együttműködést kifejező közös lista jó visszhangra talált. Ezzel szemben a IV. és a VI. kerületben a közös lista megszavazása után a szociáldemokraták „igen kedvetlenek és érzékenyek" lettek.180 A XIV. kerületben a szociáldemokrata párttagság nagyrésze a Pártvezetőség vereségének minősítette a közös listát. À XI. kerületben a szociáldemokrata pártnapi előadó a bejelentés népszerűtlenségétől tartva beszédében említést sem tett a közös listáról. Az V. kerületben a SzDP párthelyisége előtt azzal tájékoztatták az odaérkezőket a közös listáról, hogy ezek után szavazzanak a Kisgazdapártra. A közös lista szempontjából Budapesten, a munkások és alkalmazottak körében, főleg a vasútnál és a postánál ígérkezett nehéznek a helyzet. A Budapest környéki szociáldemokrata szervezetek, amelyek a fentebb említett pártértekezleten is ellenzői voltak a közös listának, a Pártvezetőség állásfoglalása után sem nyugodtak bele a határozatba. A SzDP tagságának a közös listával kapcsolatos véleményét pontosan megállapítani nem lehet. Hiszen nem maga a párttagság, hanem a pártszervezetek vezetői nyilatkoztak elsősorban mellette vagy ellene. Az azonban kétségtelen, hogy a SzDP-nek igen számottevő része nem helyeselte a közös listát. A leghangosabb ellenzés a döntően kispolgári, alkalmazotti és értelmiségi jellegű szervezetekből érkezett. A közellátási minisztérium SzDP szervezetének tagjai pl. olyan határozatot fogadtak el — a közös lista elleni tiltakozásul gyűlésükön szótöbbséggel, hogy a választáson a Kisgazdapártra fognak szavazni. Ehhez hasonló esetek másutt is előfordultak.18 1 A szociáldemokrata párttagság elégedetlenségét Peyer Károly és társai próbálták a maguk javára fordítani és a párt baloldali vezetőit elszigetelni. Peyer és Valentiny 1945. szeptember 3-án levélben fordultak a Pártvezetőséghez és tiltakoztak a közös lista elfogadása ellen. Arra hivatkoztak, hogy a közös lista „pártunk tagjainak egyrészében nagy ellenzésre talált".18 2 Hibáztatták a Pártvezet őségét, mert ezt a fontos kérdést „elvonta" a pártkongresszus illetékessége elől és azt tanácsolták, tegye lehetővé a Pártvezetőség, hogy „minden párttag szavazhasson titkosan a közös lista mellett vagy ellene".18 3 A levél szerzői tehát nem kevesebbet igényeltek,minthogy a SzDP vezetőségének és tagságának a figyelmét a választási előkészületekről elvonják és a közös lista feletti titkos szavazás megszervezésére összpontosítsák. Peyer és Valentiny levelüket röpiratként adták ki és többezer példányban terjesztették. Egyes jobboldali szociáldemokrata körökben volt is visszhangja, de a párttagság zöme korántsem sorakozott fel mögötte. Annyit azonban mindenesetre elértek, hogy újabb zavart idéztek elő a SzDP vezetőségében és tagságában, valamint rontották a két munkáspárt zavartalannak amúgysem nevezhető viszonyát. Az SzDP Politikai Bizottságán belül, amely szeptember 6-án tárgyalta meg a levél ügyét, ismét felszínre kerültek az ellentétek; Bechtler Péter, aki korábban a közös lista ellen szavazott, a közös lista elleni hangulatot a MKP 180 Uo. 181 PI. Aich. MKP. KV. Film. 82. ö. e. 182 PI. Arch. 263/1-41. 183 Uo.
