Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
AZ 1945. NOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 923 A két munkáspárt vezetőségének második közös ülésén még az előzőnél is világosabban kirajzolódtak a Szociáldemokrata Párt Politikai Bizottságán belüli nézetek. Most Szélig Imre állt szembe a legélesebben a közös listával. Azzal érvelt, hogy az előző napi pártértekezlet már véglegesen döntött és a Politikai Bizottság a szociáldemokrata mozgalom nagy részével találná magát szemben, ha a közös listát elutasító határozaton változtatna. Kéthly Anna ez alkalommal csak annyit jegyzett meg röviden, hogy őt elvi okok késztetik a külön lista melletti állásfoglalásra. Szeder Ferenc, a rendőrséggel kapcsolatos ügyek miatt, elsősorban vidéken látta tarthatatlannak a helyzetet a két munkáspárt együttműködése szempontjából. Mirosán György — bár nem nyilatkozott a közös lista ellen vagy mailett — úgy vélekedett, hogy a pártértekezlet döntésében nem elvi okok játszottak szerepet, hanem a két párt közötti viszony msgromlása, és ha a „mérgező" anyagot nem sikerül eltávolítani, a helyzet tovább fog romlani. A mérgező és fertőző anyag eltávolítását Rónai Sándor és Kisházi Ödön is szükségesnek tartotta, de a munkásegység „mindenekfölé rendelése" elvéből kiindulva változatlanul rokonszenveztek a közös lista gondolatával. Hasonlóan nyilatkozott rajtuk kívül még Száva István és Horváth Zoltán is. A Kommunista Párt részéről a vitában Rajk László, Rákosi Mátyás és Révai József vett részt. Rákosi ígéretet tett a sérelmek kiküszöbölésére és azt kérte, hogy a SzDP mielőbb döntsön a közös lista ügyében, mert a huza-vona mind a két pártnak árt. Révai ugyancsak a döntés sürgősségét hangsúlyozta, de azt is leszögezte, hogy lehetetlenség lenne a közös listát a súrlódások kiküszöbölésétől tenni függővé. Egyedül Rajk mutatott rá a közös listával kapcsolatos szociáldemokrata magatartás elvi okaira és leszögezte, hogy „a szociáldemokrata vezetők nem ritkán a kisgazdákkal szűrik össze a levet".17 6 A két munkáspárt politikai bizottságának együttes ülése Szakasits Árpád zárszavával ért véget. Szakasits a közös listát mind belpolitikai, mind külpolitikai okokból az együttműködés próbájának tekintette. Ugyanakkor intézményes megoldását kérte annak, hogy a Szociáldemokrata Párt mindenütt mint „egyenrangú fél állhasson".17 7 Szakasits Árpád álláspontja tehát már sejttette, hogy milyen lesz az SzDP várható állásfoglalása a közös lista ügyében. A SzDP végleges, pozitív döntéséről szóló közleményt másnap, augusztus 29-én a Népszava közölte.17 8 Az SzDP határozatát a közös listáról a MríP budapesti tagsága általában megelégedéssel fogadta, bár a kommunisták körében is felszínre kerültek olyan hangok pl. Pesterzsébeten, amelyek nem túlzottan lelkesedtek a közös listáért.17 9 Jóval bonyolultabb volt azonban a helyzet — e tekintetben is — a 178 PI.Arch. 253/1-4. 1,7 Uo. 1:8 „A Szociáldemokrata Párt vezetősége — miután a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt politikai bizottsága két ízben tartott együttes ülésén megvitatta mindazokat az időszerű problémákat, amelyek a két párt között felmerültek - a nagybudapesti községi választásokra vonatkozólag úgy döntött, hogy a választásokon közös listával vesz részt. Ez azonban nem vonatkozik a Szociáldemokrata Pártnak a nemzetgvűlési választások során követendő magatartására. Ennek ügyében annak idején a Szociáldemokrata Párt vezetősége ós pártválasztmánya együttesen foglal majd állást (Népszava, 1945. aug. 29.). A Szabad Nép „Munkásegység—munkástöbbség" című vezércikkében üdvözölte az SzDP állásfoglalását és azt emelte ki, hogy „a Szociáldemokrata Párt vezetősége elfogadta a Magvar Kommunista Párt ajánlatát. A két munkáspárt közös listával indul a nagybudapesti törvényhatósági választásokra" (Szabad Nép, 1945. aug. 29.) 17a PI. Arch. 274/16-109. 7*
