Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
908 BALOGH SÁNDOB. nek, vagy közületnek — amely a magyar paraszt földtulajdonához nyúl." 127 A földreform védelmének címén, sajátos módon, éppen Tildy Zoltán támadta — bár konkrét megjelölés nélkül — a munkáspártok választási programjának a szövetkezetek létrehozásával kapcsolatos javaslatait, amikor arról beszélt, hogy a Kisgazdapárt „ellene van minden olyan törekvésnek, amely a szétosztott kis parcellákat nagybirtokká szeretné össze-tömöríteni"12 8 . A Kisgazdapárt október 3-i hivatalos állásfoglalása a földreformot „történelmi lépés"-nek minősítette és hallgatott a földreformmal kapcsolatos kisgazdapárti kifogásokról. Nyilvánvaló volt tehát, hogy a párt a polgári egységet vidéken a paraszti egység létrehozására irányuló törekvéssel helyettesítette. Ennek megfelelően került előtérbe egy új jelszó is, amely a polgári egységet és a paraszti egységet is magában foglaló törekvést egyként kifejezte. Ez a jelszó a „nemzeti egység" megteremtésének a jelszava volt. A Kisgazdapárt már a választási küzdelmet megelőzően hivatalos állásfoglalásaiban is ragadta osztálypárt jellegét. A párt osztályok felettiségének a hangsúlyozása azonban a választási küzdelem során még nagyobb szerepet kapott. A párt szeptemberi hivatalos választási felhívása is tehát a korábbi 1( vonaÍ"-at folytatta, amikor abban jelölte meg a Kisgazdapárt legalapvetőbb célkitűzését, hogy „a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt az osztályokon felülemelkedő magyar egységet kívánja megvalósítani".129 Majd ugyanez a felhívás a párt számára „mindazoktól" erkölcsi és anyagi támogatást kért, akik magukat magyarnak érzik és megértik a Kisgazdapárt harcának jelentőségét.13 0 A nemzeti és hazafias érzelmek ápolásának jelszava alatt a legtöbb esetben erőteljes nacionalizmusba torkollott a kisgazdapárti választási agitáció. Meglehetősen sokat foglalkoztak a szomszédos országokban élő magyar nemzeti kisebbség sorsával is. De még akkor is, amikor látszólag jogos sérelmeket tettek szóvá, nyilvánvaló volt, hogy ezeknek a kérdéseknek a napirenden való tartása részükről kifejezetten belpolitikai, mégpedig választási célokat szolgál. Attól sem riadtak vissza, hogy a nyugati nagyhatalmak politikájának erősen tendenciózus beállításával, népszerűsítésével a fenti kérdésben hamis illúziókat keltsenek a közvéleményben.13 1 127 Kis Újság, 1945. szept. 4. 128 Kis Újság, 1945. szept. 26. 129 Kis Újság, 1945. szept. 19. 130 Néhány nappal később, a fentebbi felhív ás megjelenése után, Varga Béla a polgárságot is a nemzeti egység jegyében szólította fel a Kisgazdapárthoz való csatlakozásra. ,,A polgárság a maga helyét a Független Kisgazda Pártban találhat ja meg, abban a pártban mondta Varga , amely az egész nemzetet magában foglalja" (Kis Újság, 1945. szept. 25.). Bereczky Albert pedig szinte egy mondatban fogalmazta meg, nemcsak a párt „nemzeti-egység" jelszavának tartalmát, han< m magát a választási programját is, amikor arról beszé't, liogv ,,a Kisgazdapárt szociális És polgári Magyarországot akar; demokráciát ma és demokráciát holnap, magvarok akarunk lenni ma és magyarok maradni holnap. Magántulajdont akarunk ma, magyar módra akarunk élni holnap" (Kis Újság, 1945. okt. 3.).A Kisgazdapárt hivatalos nyilatkozataiban nem kívánta a maga számára kisajátítani a „nemzeti színeket", a gyakorlatban azonban Tildy Zoltánt és néhány más baloldali kisgazda politikust kivéve egészen másként cselekedett. A kisgazda sajtó eeész szelleme és a választási gyűlések szónokai leplezetlenül juttatták kifejezésre, hogv ez a párt a nemzeti hagyományok jogos örököse és a magyarság nemzeti mivoltának az egyetlen védelmezője és megőrzője. 131 Jellemző erre, hogy Varga Béla egyik beszédében a londoni külügyminiszteri értekezletről úgy tájékoztatta hallgatóit, mintha az az etnikai határok mellett tört volna lándzsát, ami szerinte „számunkra is útmutató lehet" (Kis Újság, 1945. szept. 25.).
