Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
AZ 1945. KOV. 4-1 NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 87 A Szovjetunióval szemben a kisgazdapárti propaganda azonban már korántsem tanúsított ilyen megértő magatartást. Ebben a vonatkozásban még az sem zavarta a párt különböző képviselőit, hogy szovjet-ellenes rágalmaikkal súlyos károkat okoznak az ország nemzetközi helyzetének, legéletbevágóbb nemzeti érdekeinek.13 2 A fentiekben vázolt nemzeti egységpolitika baloldali bírálatát a Kisgazdapárt azzal igyekezett kivédeni, hogy maga is gyakran emlegette a reakció elleni harcot, illetőleg a reakció elleni harc szükségességét. A reakció fogalma és szempontjai azonban igen változatos formában jelentkeztek a különböző kisgazdapárti politikusoknál. Míg Tildy Zoltán arról beszélt, hogy a fasisztákat akkor sem védik, ha magyarok, addig Nagy Ferenc sértődékeny hangon azzal utasította el a pártot a reakcióval szemben tanúsított engedékenységéért ért bírálatokat, hogy ,,ne tanítsa senki a Kisgazdapártot a reakció elleni harcra... Lehet, hogy minden párt soraiba beférkőztek reakciósok, de ilyeneket a mi pártunk sohasem hívott sorai közé."13 3 A kisgazdapárti centrum és a jobbszárny különösen a polgárságot igyekezett megvédeni attól a vádtól, hogy reakciós. Ezt a törekvést Vásáry József fogalmazta meg a legvilágosabban. „Mindenkinek egyformán joga kell, hogy legyen az új államalakulatban. A polgárságot sem lehet — hangoztatta Vásáry — felelőssé tenni a múltért, mert ami történt, egy kisebbség diktatórikus megnyilvánulása volt."13 1 Mások azonban még nálánál is messzebb mentek el a polgárság „feloldozásában", és nem annyira a múltban, hanem a felszabadulás utáni viszonyokban, s mindenekelőtt a Kommunista Párt politikájában keresték a reakciót. Ebben a szellemben beszéltek gyakran a demokratikus rendőrségről is. A Kisgazdapárt az általa kiadott nemzeti egység jelszavát önmagában nem érezte elég hatékonynak a paraszti-polgári egységfront megteremtése szempontjából. Ezért a vallásgyakorlat szabadságának a védelmét is bevonta választási propagandájába. A vallásszabadság védelme címén a párt végsőfokon kettős célt kívánt elérni: egyfelől szabaddá tenni az utat a különböző egyházaknak, mindenekelőtt a katolikus egyháznak, a választási küzdelembe való bekapcsolódására a Kisgazdapárt mellett, másfelől olyan tömegekre is befolyást gyakorolni, amelyek a vallás védelmének jelszavával könnyebben voltak megközelíthetők, mint egyedül a nemzeti egység kisgazda programjával.13 5 A nemzeti egység és vallásszabadság követelésének összekapcsolása elsősorban a nők megnyerése szempontjából játszott nagy szerepet a Kisgazda-132 Sulyok Dezső úgy vélekedett, hogy az országot terhelő jóvátételi kötelezettségek teljesen illuzórikussá teszik az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseket (Kis Újság, 1945. okt. 6.). A Magyar Kommunista Párt aláírásával kiadtak egy röpiratot, amely arról szólt, hogy ha a választók azt akarják, hogy a Vörös Hadsereg sokáig Magyarországon maradjon, akkor szavazzanak a Kommunista Pártra (PI.Areh. MKP. KV. Film. 82. o.e.). 133 Kis Újság, 1945. szept. 18. 134 Kis Újság, 1945. okt. 3. 135 A vallás védelmének követelését, a párt vezetői közül, főleg Varga Béla szorgalmazta és igyekezett ezt a választási programba beépíteni. Úgyszólván minden beszédében igen előkelő helyet szánt az „istentisztelet" ós a „vallásgyakorlat" szabadsága követelésének. Varga Béla fentebbi követeléseit azonban Nagy Ferenc is támogatta, aki a Kisgazdapártot olyan pártként jellemezte a közvélemény előtt, amely „nemzeti és vallási hagyományokat tiszteletben tartó igazi demokráciát akar" (Kis Újság, 1945. szept. 26.). De a vallásszabadság biztosításának követelése nemcsak egyes kisgazda politikusok megnyilatkozásaiban jutott kifejezésre, hanem a párt hivatalos állásfoglalásaiban is síkraszállt a „hívő magyar élet lehetőségéért" (Kis Újság, 1945. szept. 19 ).
