Századok – 1970
Tanulmányok - Balogh Sándor: Az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások Magyarországon - 869/IV
-AZ 1945. NOV. i l NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK 887 arra, hogy az összeírás felelőtlensége miatt konzekvenciákat vonjon le".7 5 Tildy a törvény alapján lehetségesnek tartotta a szabad és tiszta választásokat. De a lehetőségnek valósággá válását azoktól a tényezőktől tette függővé, amelyek a választásokat majd vezetik és ellenőrzik. A fentiek elmondása után a Kisgazdapárt vezére — szemmel láthatóan a kisgazda képviselők harcias hangulatának a lecsillapítására — a pártok egyöntetű felelősségéről beszélt és szinte drámai hangon ecsetelte annak bel-és külpolitikai következményeit, ha „a felelős vezetőikben most barátságban itt ülő pártok ellenségként jönnének vissza a választások után". Majd ily módon a „talaj" általa megfelelőnek vélt előkészítése után felszólalásának legfontosabb -részletét ismertette. „A magam részéről nagyon szükségesnek tartanám — jelentette be Tildy —, ha mi, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai tudnánk egy komoly, becsületes tárgyi megegyezést kötni a jövendő politikánk legalább legfőbb tételei tekintetében. Ha ezt a választások előtt vagy a választások alatt meg tudjuk kötni, kevesebb értelme lesz a választási harc kiélezésének. Minden esetre azonban jelentsük ki mindnyájan, hogy a jövendő kormányzást is koalíciós kormányzásnak akarjuk, amelynek belső problémáit is nem az dönti el majd, hogy egyik vagy másik párt két, három, vagy tíz mandátummal többet hoz a Nemzetgyűlésbe; ha tudatában vagyunk annak, hogy az országot csak együtt tudjuk felépíteni, akkor ebben a tudatban vigyük ezt a választási küzdelmet."7 6 Tildy tehát a pártok közötti megegyezéssel vélte elkerülhetőnek a választási küzdelem egészségtelen kiéleződését, különösen akkor, ha ez a megegyezés azt is tartalmazni fogja, hogy a választási eredményektől függetlenül az újjáalakuló magyar kormány változatlanul koalíciós jellegű marad. A Kisgazdapárt vezérének fentebbi javaslatai kétségtelenül pártjának, illetőleg pártja egy részének a választások kimenetelével kapcsolatos bizonytalanságát tükrözték. Ugyanakkor a baloldal s feltehetően a Szovjetunió felé tett gesztusnak is szánta azokat. Mondanivalója pozitív értékét azonban legalább is vitatható értékűvé tették azok a fenntartások, amelyeknek a rendőrséggel kapcsolatosan adott hangot. Tildy szinte már fenyegetődzés számba menően utalt arra, hogy ha netán a választások lebonyolítása során a rendőrség „nem jár el megfelelően", akkor ebből a Kisgazdapárt nagyon komoly következtetéseket fog levonni. Előzetesen, mintegy a további együttműködés feltételéül, az internálási rendelet módosítását sürgette, majd a rendőrség felett „rendelkező szervek egyikét" dbZdbZi ä belügyi államtitkárságot követelte pártja részére. A tárgyalásra bocsátott törvényjavaslatot általánosságban elfogadta, de előre figyelmeztetett arra, hogy néhány kérdésben a Kisgazdapárt módosító javaslatot terjeszt majd elő. S ezt azzal indokolta, hogy a törvényjavaslat egyes pontokon túlment a pártközi értekezlet megállapodásain. Tildy Zoltán beszéde lényegében nemcsak a Kisgazdapártnak a Függetlenségi Fronton belül elfoglalt helyét tükrözte, hanem azt a törekvését is, amellyel a párt különböző „szárnyai" megpróbálták a párton belül az egységet biztosítani a választási küzdelem idejére. A választások utáni koalíciós kormányzás fenntartására vonatkozó javaslat kétségkívül a pártok közötti további együttműködést szolgálta, és összhangban volt a Kommunista Párt ilyen irányú elképzeléseivel. De akkor még nemcsak Tildy és a Kisgazdapárton "Uo., 111. 1. 76 Uo., 112. 1.
