Századok – 1970
JEGYZET. Glatz Ferenc: Gondolatok az Eötvös kollégiumi történészképzésről 799/III
JEGYZET 801 A fiatal erdélyi historikus egyetemes történelemmel foglalkozott, s amikor a magyar történettudomány nagy szervezőegyénisége, Szilágyi Sándor kiválaszt néhány fiatalembert, hogy az európai szemináriumokba küldje őket, köztük szerepel Mika Sándor is. Mint fennmaradt levelei bizonyítják, 2 évig jár Európa legnevesebb historikusaihoz. Fél évig hallgat többek között Wattenbaehnál paleographiát, majd Párizsba utazik, s az európai történész- és levóltárképzés egyik fellegvárában, az Ecole des Chartes-ban tanulmányozza a segédtudományokat s tanul középkori franciát. Ugyanakkor az Ecole pratique történeti osztályán összehasonlító politikatörténetet és francia történelmet hallgat. Mint levelei tanúsítják, hallatlan munkabírással óriási könyv- és kóziratanyagot dolgoz fel egyetemestörténeti tanulmányaihoz s mellékesen — mivel ezzel nem foglalkozik —• küldi haza Szilágyinak a magyar történelemre vonatkozó francia források jegyzékét.7 Mika látóköre itt bővül óriásit: remekül megtanul franciául, s élete végéig a francia kultúra érezteti művein, oktatásán hatását. Ezt a szellemet — túllépni a tradicionális német irodalom hatókörén — hozza magával Párizsból Mika, s ez teljesedik ki oktatói tevékenységében az Eötvös kollégiumban is. A kollégium — egyébként oly gyakran emlegetett — szabadgondolkodó szelleme nem utolsósorban épp a történelemoktatás keretében nyilvánul meg.8 Hogy milyen irodalomra, milyen európai szellemi nagyságokra irányul Mika ós tanítványainak figyelme, legjobban talán azok a „Történelmi olvasókönyvek" tanúsítják, melyeket a gimnáziumok számára az Eötvös kollégistákkal állíttatott össze. Tekintsünk most el, hogy a hazai történelemoktatás történetében milyen jelentőséggel bírtak e ma is haszonnal forgatható könyvecskék — s nézzük a bennük foglalt forrásszövegek összeállításának koncepcióját. Az olvasókönyvek a magyar történelem legfontosabb forrásaiból közölnek szemelvényeket a honfoglalástól 1848-ig, ill. az egyetemes-történeti kötet 1871-ig. Madzsar József, Szekfű Gyula, Holub József, Eckhart Ferenc, Szentpétery Imre, Szabó Dezső s maga Mika Sándor fordítja a forrásanyagot. A középkori résznél az tűnik fel, hogy számbaveszik a magyar vonatkozású külföldi forrásanyagokat, s hogy e publikációk sorári a fiatal medievisztikusok egy része sokban kipróbálhatta elsajátított filológusi készségét.9 Sokkal többet árulnak el azonban a szemléletről az újkori kötetek. A központban a hagyományos német mellett elsősorban a francia történelem áll. Spinoza és John Locke polgári kormányzatról készült írása mellett ott találjuk Mika fordításában Voltaire „XIV. Lajos századá"-nak egy részletét, Montesquieu Perzsalevelek-jónek és a Törvények szellemének, Rousseau Társadalmi szerződósének szemelvényeit. A felvilágosodás századából olvashatjuk Nagy Frigyes Voltaire-hoz intézett levelét, II. József türelmi rendeletét és Szabó Dezső fordításában az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Bőven olvashatunk a francia forradalomról: a nemzetgyűlés megalakulásáról, itt találjuk az Emberi jogok deklarációjának szövegét, s a nagy forradalomról az elfogultsággal nem vádolható nagy német gondolkodó, Goethe mondását: itt, a francia forradalommal Európa történelmének új szakasza kezdődött... 10 S noha a gimnáziumi oktatás előírt menetén belül történik mindez, s helyet kap Bismarck beszéde, a német birodalom alkotmánya, végül egy leírás a francia kommün bukásáról (mely, tegyük hozzá: nem a kortársi uszító hangnemet üti meg) —a kötet anyaga világosan mutatja, mennyire egyetemes szemléletű, s a liberális szabadgondolkodó szellemről tanúskodó műveket, szövegeket adott Mika tanítványai kezébe. De nézzük a magyar történeti kötet újkori anyagát. Az újkorból 4 témát ragadnak ki Mikáók: közreadják a szabad vallásgyakorlatról, a magyar nyelv használatáról, a hadügyről és а jobbágyságról kiadott legfontosabb rendeletek ós törvények szövegét. Ázokban az években történik mindez — az 1900-as évek elején —, amikor a magyar értelmiséget, s nem utolsósorban az egyetemi ifjúságot a vallási elfogultság talán legerősebb hulláma önti el, amikor a katolikus, a protestáns ós a zsidó vallásúak egymást felekezeti alapon is ellenségnek érezték. A kollégiumban érvényesülő, ezeken túlkerülő szabadgondolkodó szellembe illenek az 1681. évi XXV. tc.-nek az 1608. I. tc.-re utaló szavai a vallásgyakorlás teljes szabadságáról, s a Habsburg katolicizmus uralmát feladó 1790. XXVI. tc.-nek a szabad vallásgyakorlat kinyilatkoztatását tartalmazó sorai. A hadügyről — mely a dualizmus Magyarországának egyik állandó követelését: az önálló hadsereg jogosságát idézi fel — a magyarok ujonemegajánlásának alkotmányos ' OSZKK. Fond. IX/426. Mika Sándornak Szilágyi Sándorhoz 1881 -82-ben írott levelei. > A kollégium szellemét e vonatkozásban igen jól jellemzi a kollégium igazgatója. Szabó Miklós. Kiemeli az alapító Eötvös Lóránd célkitűzéseit, az első szakvezető tanárok (Péterfy Jenő, Riedl Frigyes) tevékenységét s részletesen szól a kollégiumnak az Ecole Normale Superiure-rel való hasonlóságáról. Szab Miki s: Előadás az Eötvös Kollégiumról, é. n. (1940, vagy 1941) 3-5 1. MTAKK Ms. 5207/78. - Ugyanezt jól érzékelteti a Korunk Szava 1938, XII. 15-i száma (728. 1.) • Magyar Történelmi olvasókönyv I. Magyarország története a Mohácsi vészig. Szerk. Mika Sándor. Bpest. 1905. 10 Történelmi olvasókönyv V. rész. Bpest. 190Э.
