Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

790 FOLYÓI RATSZEMLF. ahol Morris azt vizsgálta, miként könnyítheti meg a tudomány és a technikai fejlődés az emberek életét. Végül Stacey rövid jegyzéket csatol azokról az újabb munkákról, amelyek a Morris-irodalmat gazdagították. Márc. szám. — JACK WODDIS: Ki vezeti majd, a harcot a szocializmusért? (70—77. 1.) Marx ós Lenin irányt mutató elméleti írásainak áttekintése után fényt vet a „harmadik világ" adottságaira és tapasztalataira, különösen az afrikai tanulságokra, majd a latin-amerikai eseményekről és Debray elméleti kísérletéről szól. Hosszabban foglalkozik az 1900-as évek diákmozgalmaival, a diákok helyzetével, az új ideológiai munkákkal, Marcuse írásaival s a munkásmozgalom és a diákok mozgalmainak lehetséges kapcsolatával. — ERÉNYI TIBOR: .1 Magyar Tanácsköztársaság (85—88. 1.) vázolja a Tanácsköztársaság megszületésének körülményeit, megemlékezik a polgári demokratikus forradalomról, a Tanácsköztársaság első intézkedéseiről, a kulturális élet alakulásáról, a tömegmozgalmakról, majd az intervencióról, s aláhúzza ennek jelentőségét a 133-napos munkáshatalom megdöntésében. J— J. PAST AND PRESENT 1968. 40. (júl.) szám. — G. E. AYLMEB Gerranl Winstanley-nek egy ismeretlen, a Köztársaság iránti lojalitásra buzdító, 1650-ben írott pamfletjét közli (3—16. 1.). — B. J. SHAPIRO: A vallási türelem és a tudomány •a XVII. századi Angliában (16—41. 1.) a korabeli angol tudomány gyors fejlődését nem annyira a puritanizmusnak tudja be, mint inkább a vallási türelemnek. Az eddigi érvelések fő hibája az volt, hogy nem definiálták a puritanizmust és gyakorlatilag az egész korabeli angol gondolkodást a puritanizmussal azonosították. Kétségtelen a vallás és a tudomány összefüggése a tárgyalt korban, de a nagy újítók a vallásilag mérsékeltek közül kerültek ki: az Oxfordban elért nagy eredmények éppen annak köszönhették létrejöttüket, hogy az egyetem menedéket jelentett a tudomány művelői számára a puritanizmussal azonosítható dogmatikus vallásosság elől. Az új „latitudinarian" teológia találkozott a tudománnyal abban a törekvésében, hogy alternatívát nyújtson a puritán hittudósok veszedelmes bizonyosságaival szemben. — J. A. W. GUNN: Peter Paxton „Civil Polity"-ja (42—57. 1.) egy Locke által is becsült, 1703-ban megjelent államtudományi munkát ismertet, amely a korabeli Európa (beleértve Ausztria ós Magyarország) államainak történetét, kormányzati rendszerét és politikáját elemezte magas szinten. A 600 oldalas mű gyors feledésbe merülésének okát látens republikanizmusában látja.—E. L. JONES: AZ ipar mezőgazdasági, előzményei (58—71. 1.) Anglia, Nyugat-Európa, Észak-Amerika ós Japán példáján keresztül a gazdaságtörténet-írásban újszerűnek minősülő azon nézetét fejti ki, hogy a XIX. századi iparosodás létrejöttében jelentős szerep jutott a megnövekedett mezőgazdasági termelésnek. Komolyabb mértékű iparosodás akkor jött létre, ha egy ország vagy földrósz egyes vidékei kifejezetten a mezőgazdaság, míg más részei az ipar számára nyújtottak kedvező feltételeket. Európában az iparosodáshoz szükséges olcsó élelmiszert az Elbától keletre kialakuló, jobbágyságon alapuló nagybirtok olcsó gabonája jelentette. — L. M. GULLEN: ír történelem a burgonya nélkül (72—83. 1.) vitába száll a történetírásban általános nézettel, amely szerint a burgonya elterjedése idézte elő az írországi népesség gyors növekedését, sőt sokak szerint meghatározta az ír történelmet az utolsó háromszáz évben. Azonban a burgonya már a XVII. század elején elterjedt, míg a demográfiai robbanás csak a XVIII. század végén jelentkezett. Az egyoldalú burgonyadiéta nem annyira oka, mint következménye volt a népesedés növekedésének, amelynek okairól ma még eltérőek a vélemények, de hasonló tendencia figyelhető meg a többi európai ország népességének alakulásában. — TULIO HALPERIN DONGHI: Forradalmi militarizálás Buenos Airesban, 1806—1815 (84—107. 1.) rámutat, hogy a város lakossága az angol katonai támadások következtében militarizálódott nagy mértékben. Az 1810-ben megindult forradalmi háború tovább növelte a katonai elem súlyát, ós amikor az ezzel járó pénzügyi terhek következtében 1815-től szerepük csökkent, befolyásuk továbbra is jelentős maradt. — MARY RECKORD: AZ 1831-es jamaicai rabszolgalázadás (108—-125. 1.) hangsúlyozza, hogy a mozgalom különbözött az olyan millenárius megmozdulásoktól, mint Nat Turner virginiai lázadása, mivel a cél határozottan politikai volt: a rabszolgaság eltörlése. A misszionáriusok szellemi vezetői és szövetségesei voltak a felkelésnek, ós nagy szerepet játszottak abban, hogy 1835-ben a brit kabinet teljesen eltörölte a rabszolgaságot. — U. R. Q. HENRIQUES: A zsidók emancipációja körüli viták a XIX; századi Nagy-Britanniában (126— 146. 1.) a többi vallási kisebbség egyenjogúsításáért folytatott küzdelemhez hasonló, harminc éven át tartó mozgalmat ismerteti. — A. P. KANNANGARA: Az indiai textilgyárosok és az indiai