Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

788 FOLYÓI RATSZEMLF. és a munkások életszínvonalának alakulásával a századközepi csúcsponttól a századvégi hanyatlásig. — M. BATJLANT a párizsi piac gabonaárainak 1431 — 1788 közötti alakulásával foglalkozik (520— 540. 1.). A rendelkezésre álló források kritikai szemrevételezése után megállapítja, hogy lehetséges egy nagyjából töretlen adatsort összeállítani a jelzett időszakra. Ezen belül biztonságos a XVIII. századi rósz, míg a XV—XVI. századi számítások •— különösen a nagy áremelkedések idején — egyenlőre bizonytalanok. — B. VEYRASSAT, HERREN E. LE ROY, LADURIE: A földjáradék Párizs körül a XVII. században (541—555.1.). A nagyobbrészt táblázatokból álló és sok grafikonnal illusztrált tanulmány részeredménye a francia mezőgazdasági termelés történetéről most folyó kutatásoknak, s a kisebb parcellák, szántóföldek, legelők, ritkábban szőlő (kb. 20 holdig) állnak érdeklődése középpontjában. Az ezekről származó földjáradék 1600-tól 1670-ig nő, attól kezdve stagnál. — J. R. SURATTEAU a francia forradalom korának „választási szociológiájával" foglalkozó kutatások problémáinak szenteli tanulmányát, R. Marx Elzászról írott könyve kapcsán (556—580. 1.). Sorraveszi az alapfokú, községi és másodfokú (departementális) választásokra vonatkozó törvényeket és előírásokat (választójog, választhatóság stb.) és az ezek révén létrejövő testületek működési alapelveit. Az általános választások problematikájának áttekintése után azt vizsgálja, milyen volt a tartózkodás és a részvétel aránya, mennyire tükrözték az így választott testületek a választók egész tömegét; s végül hogyan fejlődött a választási rendszer a forradalom egyes szakaszaiban. — A Vita rovatban М. FERRO a filmnek, mint történelmi dokumentumnak jelentőségével foglalkozik (581—585.1.). — J. GALLEGO a XVII. századi velencei építészet egyik sajátságáról, a homlokzatok vertikális perspektivitásáról ír (586— 594. 1.). — A Comptes Rendus rovatban az európai falvak XI—XVIII. sz. közötti pusztulásáról, ill. az európai gyarmatosítás és dekolonializáció történetéről írott szakirodalomról kapunk áttekintést. — B. G. REVUE HISTORIQUE 1968. ápr.—jún. szám. — H. WEBER: Richelieu és a Rajna (265—280. 1.). A francia hatalom előretörése a Rajnához a XVII században jelentkezik először politikai síkon. A közfelfogással ellentétben Richelieu még nem terjeszkedési szándékkal, hanem csak hídfőállások biztosítása céljából törekedett a Rajna elérésére. Mégis, politikájának eredményei tették végül lehetővé, hogy utódai a hídfőállásokhoz vezető utak mentén fekvő területeket Franciaországnak meghódítsák. — M. LÉVY-LEBOYER: Az iparosítás, Anglia és Franciaország esete (281—298. 1.) leszögezve az állandóan körülbelül azonos ipari fejlettségi szint létezését a két ország viszonylatában, a szerző a különbségek elemzésére fordítja figyelmét. Angliában a belső piac mindig sokkal erősebb volt, s a szakmunkás-állomány képzettsége is meghaladta a franciáét. Angliában a nagyfokú gépesítés révén főleg az elsődleges iparcikkek gyártása fejlődött föl, s a termelés leginkább horizontálisan terjeszkedett, míg a francia ipar a végtermékek előállítására állt rá, és vertikálisan fejlődött. — J. THOBIE: AZ ottomán kölcsönkérés elutasítása Franciaországban 1910-ben (327—350. 1.) az ifjútörök kabinet által kért kölcsön valódi célját és a török kormány által űzött ügyes diplomáciai játékot tartja az események kulcskérdéseinek: a kölcsön feltételeinek elutasításával a török kabinet kielégíthette a nacionalizmus által feltámasztott nemzeti büszkeséget. Az ügyben az Ottomán Bank háttérben folytatott játékai is a kudarc irányában hatottak. — P. B. HIGONNET: A képviselőház összetétele 1827—1831 között (351—378. 1.). Az 1830-as forradalom parlamentjének padjaiban egyaránt helyet foglaltak az Ancien Régime nemesei és a polgárság képviselői. Mégis, a császárság idején vitt szerepek kiegyenlítették a forradalom és ellenforradalom veteránjainak ellentéteit. A döntő különbség a jobb-és baloldal között jelentkezett, s az ellenzék erősödése már 1827 óta állandóan tartott. Az igazi változások azonban csak 1831 elején észlelhetők a képviselőház összetételében. — A Bulletin Historique rovatban H. BRUNSCHWIG Nyugat-Afrika történelmének szakirodalmáról közöl részletes tájékoztatót (379—412. 1.). — B. G. MARXISM TODAY 1969. jan. szám.— KEN BIGGS: Coventry és a shop-steward mozgalom, 1917 (14—23. 1.) az 1915-ös évtől elemzi a bekövetkezett eseményeket. Az induló pont a kormány új szakszervezetellenes törvénye, amely a háború idején sztrájk szervezéséért börtönnel fenyegeti a szakszervezeti vezetőket. S e kényszerrel szemben nyomban nagyobb lett az üzemi bizalmiak szerepe, akiket a megtorlás kevésbé veszélyeztetett. Az ipari, gazdasági összeütközések pedig szaporodtak (főként a bérek különféle lerontása, a nem szakmunkások alkalmazása miatt). Biggs kimutatja, miként terjedt 1915 januárja és júniusa között a sztrájkmozgalom, amit azután Lloyd George