Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 777-NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1969. 1. szám. — JOSÉ RUIZ: Salvador népe harcba indul (3—8. 1.) az 1967—68-as esztendő eseménytörténetét foglalja össze. — DIETER FRICKE: Walter Ulbricht mint a német munkásmozgalom történésze (9—14. 1.) történeti elemzéseit ismerteti. — Sz. P. IVANOV: A második világháború nagy csatája (15—23. 1.) a sztálingrádi csatáról szóló visszaemlékezések nemrég megjelent gyűjteménye kapcsán vázolja a csata jelen­tőségét. — JE. V. ANANOVA: AZ USA jegyveres intervenciója a Dominicai Köz­társaságban (24—37. 1.) 1965 szeptemberé­től tárgyalva az eseményeket fejezi be összefoglalását. — I. R. GRIGULEVICS: A portugál inkvizíció bűnei, XVI—XIX. sz. (38—48. 1.) nagy vonásokban foglalja össze az intézmény történetét — P. I. REZONOV: Az 1948 februári csehszlovákiai események történelmi jelentősége (49—55. 1.) egyetemes történeti szempontból vizsgálja a fordula­tot. — JA. M. KOPANSZKIJ: A besszarábiai dolgozók harcban a bojári Románia ellen, 1918—1940 (56—66. 1.) számos adatot hoz a sztrájkhareokra és felkelésekre, amelyek a burzsoá-földesúri román fennhatóság ellen irányultak. — G. D. PETROV: Alek­szandra Kollontaj az első világháború előtt és alatt, 1908—1916 (67—81. 1.) Lenin vezetése alatt kibontakozó fejlődését ábrá­zolja, néhány ismeretlen fényképet is kö­zölve. — V. N. VINOGRADOV: Lapok a román—szovjet forradalmi kapcsolatok tör­ténetéből (82—92. 1.) 1917 februárja és decembere közt összegezi a román inter­nacionalisták harcát a bolsevikok oldalán a forradalomért. — R. A. AVERBUH: A nem­zeti kérdés az osztrák birodalomban az 1867-es kiegyezés előestéjén A. I. Herzen és N. G. Csernisevszkij értékelésében (93—97. 1.) meg­állapításaikat idézve kimutatja: felszólí­tották a Monarchia népeit, hagyjanak fel a nemzeti viszállyal és egyesüljenek a reakció elleni harcban. — M. A. BARG: A kapitalizmus keletkezésének problémái az újabb burzsoá történetírásban (112—125. 1.) az 1950-es évek dereka óta megjelent fon­tosabb gazdaságtörténeti munkákat elem­zi. — N. piac kialakulási folyamata tanulmányozá­sának alapelveiről, XVIII—XX. század (27—57. »1.) a gabonaárak alakulásának matematikai statisztikai módszerrel való feldolgozása, korrelációs számítások alap­ján arra az eredményre jutnak, hogy a XVIII. sz. derekán három nagyobb piaci körzet alakult ki, egy északi és észak­keleti, amely valószínűleg már régebben megvolt; tengelye a Volga, a feketeföl­des terület, és a korabeli moszkvai tarto­mány. A XIX. sz. derekára ezek már szomszédosakká váltak, egyes területek egyszerre két körzetbe is beletartoztak. Egységes piac azonban, ahol a profitráta szabadon növekedhet, csak 1861 után alakult ki. — A vita-rovatban A. M. DA­NYILOVICS, Sz. A. POKROVSZKIJ: Az orosz abszolutizmus osztálylényegéről és fejlődési szakaszairól (58—78. 1.) A. Ja. Avrehnek az 1968. évi 2. számban megjelent cikké­vel vitatkozva úgy látják, hogy az_ orosz abszolutizmus a népmozgalmak elleni harc érdekében született, nem jelenti az egész nemesség közvetlen uralmát, az államha­talom bizonyos önállóságra tesz szert. Öt szakaszát különböztetik meg: A XVII. sz. második fele, I. Pétertől a Pugacsov-fel­kelésig, onnan az 1860-as évek reformjaiig, azoktól a századfordulóig, és végül az imperializmus korában (ezen belül kisebb alkorszakokat 1905—7, 1907—14, 1914— 1917). 1905 után kétségtelenül változás állt be, fle még nem bontakozott ki telje­sen az alkotmányos burzsoá monarchia, inkább bonapartista típusú diktatúráról lehet beszélni. — I. JE. GORELOV: Mihail Petrovics Janisev (1884—1920) ós felesége, Alekszandra Alekszandrovna Janisé va (1894—) életét és munkásmozgalmi te­vékenységét ismerteti. — N. I. Kuz-NYECOV: N. K. Krupszkaja forradalmi tevékenységének történetéből (86—-93. 1.) 1903—1905, a II. és III. pártkongresszus közti tevékenységét tárgyalja. — V. I. KOSZTRIKIN: AZ eszerek manőverei az agrár­kérdésben Október előestéjén (102—112. 1.) elemzi Maszlov eszer miniszter tervezetét a földreformról, amelyet szeptember—ok­tóber folyamán tárgyaltak különböző fó­rumokon, s amely világosan mutatja, hogy az eszerek ekkor már a nagybirtok meg­mentésére törekedtek. — M. A. DODOLEV: Oroszország és az 1820—1823-as spanyol forradalom (113—122. 1.) a haladó vissz­hang mellett a hivatalos Oroszország némi habozás után ellenséges állásfoglalását vá­zolja fel. — Sz. V. SZVERDLINA: Elfelejtett lapok. N. H. Csernisevszkij az asztrahanyi száműzetés éveiben (123—126. 1.) ekkor írt munkáit áttekintve bizonyítja, hogy hű maradt elveihez. — JE. A. LuOKi.r ismerteti az 1960-as években az 1917—18-ISZTORIJA SZSZSZR 1969. 1. szám. — Történelmi dátum elé (3—7. 1.) címen vezér­cikk figyelmeztet a közelgő Lenin-jubi­leumra. — Sz. A. FEGYUKIN: A művészi értelmiség a szovjethatalom első éveiben (8— 26. 1.) kimutatja, hogy a régi értelmiség zöme az új hatalom mellé állt, de éppen a művészek közt akadtak, akik szembefor­dultak vele, vagy csak árnyoldalaira mu­tattak rá. Gorkij is csak fokozatosan jutott el a teljes igenlésig. — I. D. KOVALCSENKO, L. V. MILOV: Az összoroszországi agrár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom