Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

FOLYÓI H ATSZEMLE 777-NOVAJA I NOVEJSAJA ISZTORIJA 1969. 1. szám. — JOSÉ RUIZ: Salvador népe harcba indul (3—8. 1.) az 1967—68-as esztendő eseménytörténetét foglalja össze. — DIETER FRICKE: Walter Ulbricht mint a német munkásmozgalom történésze (9—14. 1.) történeti elemzéseit ismerteti. — Sz. P. IVANOV: A második világháború nagy csatája (15—23. 1.) a sztálingrádi csatáról szóló visszaemlékezések nemrég megjelent gyűjteménye kapcsán vázolja a csata jelentőségét. — JE. V. ANANOVA: AZ USA jegyveres intervenciója a Dominicai Köztársaságban (24—37. 1.) 1965 szeptemberétől tárgyalva az eseményeket fejezi be összefoglalását. — I. R. GRIGULEVICS: A portugál inkvizíció bűnei, XVI—XIX. sz. (38—48. 1.) nagy vonásokban foglalja össze az intézmény történetét — P. I. REZONOV: Az 1948 februári csehszlovákiai események történelmi jelentősége (49—55. 1.) egyetemes történeti szempontból vizsgálja a fordulatot. — JA. M. KOPANSZKIJ: A besszarábiai dolgozók harcban a bojári Románia ellen, 1918—1940 (56—66. 1.) számos adatot hoz a sztrájkhareokra és felkelésekre, amelyek a burzsoá-földesúri román fennhatóság ellen irányultak. — G. D. PETROV: Alekszandra Kollontaj az első világháború előtt és alatt, 1908—1916 (67—81. 1.) Lenin vezetése alatt kibontakozó fejlődését ábrázolja, néhány ismeretlen fényképet is közölve. — V. N. VINOGRADOV: Lapok a román—szovjet forradalmi kapcsolatok történetéből (82—92. 1.) 1917 februárja és decembere közt összegezi a román internacionalisták harcát a bolsevikok oldalán a forradalomért. — R. A. AVERBUH: A nemzeti kérdés az osztrák birodalomban az 1867-es kiegyezés előestéjén A. I. Herzen és N. G. Csernisevszkij értékelésében (93—97. 1.) megállapításaikat idézve kimutatja: felszólították a Monarchia népeit, hagyjanak fel a nemzeti viszállyal és egyesüljenek a reakció elleni harcban. — M. A. BARG: A kapitalizmus keletkezésének problémái az újabb burzsoá történetírásban (112—125. 1.) az 1950-es évek dereka óta megjelent fontosabb gazdaságtörténeti munkákat elemzi. — N. piac kialakulási folyamata tanulmányozásának alapelveiről, XVIII—XX. század (27—57. »1.) a gabonaárak alakulásának matematikai statisztikai módszerrel való feldolgozása, korrelációs számítások alapján arra az eredményre jutnak, hogy a XVIII. sz. derekán három nagyobb piaci körzet alakult ki, egy északi és északkeleti, amely valószínűleg már régebben megvolt; tengelye a Volga, a feketeföldes terület, és a korabeli moszkvai tartomány. A XIX. sz. derekára ezek már szomszédosakká váltak, egyes területek egyszerre két körzetbe is beletartoztak. Egységes piac azonban, ahol a profitráta szabadon növekedhet, csak 1861 után alakult ki. — A vita-rovatban A. M. DANYILOVICS, Sz. A. POKROVSZKIJ: Az orosz abszolutizmus osztálylényegéről és fejlődési szakaszairól (58—78. 1.) A. Ja. Avrehnek az 1968. évi 2. számban megjelent cikkével vitatkozva úgy látják, hogy az_ orosz abszolutizmus a népmozgalmak elleni harc érdekében született, nem jelenti az egész nemesség közvetlen uralmát, az államhatalom bizonyos önállóságra tesz szert. Öt szakaszát különböztetik meg: A XVII. sz. második fele, I. Pétertől a Pugacsov-felkelésig, onnan az 1860-as évek reformjaiig, azoktól a századfordulóig, és végül az imperializmus korában (ezen belül kisebb alkorszakokat 1905—7, 1907—14, 1914— 1917). 1905 után kétségtelenül változás állt be, fle még nem bontakozott ki teljesen az alkotmányos burzsoá monarchia, inkább bonapartista típusú diktatúráról lehet beszélni. — I. JE. GORELOV: Mihail Petrovics Janisev (1884—1920) ós felesége, Alekszandra Alekszandrovna Janisé va (1894—) életét és munkásmozgalmi tevékenységét ismerteti. — N. I. Kuz-NYECOV: N. K. Krupszkaja forradalmi tevékenységének történetéből (86—-93. 1.) 1903—1905, a II. és III. pártkongresszus közti tevékenységét tárgyalja. — V. I. KOSZTRIKIN: AZ eszerek manőverei az agrárkérdésben Október előestéjén (102—112. 1.) elemzi Maszlov eszer miniszter tervezetét a földreformról, amelyet szeptember—október folyamán tárgyaltak különböző fórumokon, s amely világosan mutatja, hogy az eszerek ekkor már a nagybirtok megmentésére törekedtek. — M. A. DODOLEV: Oroszország és az 1820—1823-as spanyol forradalom (113—122. 1.) a haladó visszhang mellett a hivatalos Oroszország némi habozás után ellenséges állásfoglalását vázolja fel. — Sz. V. SZVERDLINA: Elfelejtett lapok. N. H. Csernisevszkij az asztrahanyi száműzetés éveiben (123—126. 1.) ekkor írt munkáit áttekintve bizonyítja, hogy hű maradt elveihez. — JE. A. LuOKi.r ismerteti az 1960-as években az 1917—18-ISZTORIJA SZSZSZR 1969. 1. szám. — Történelmi dátum elé (3—7. 1.) címen vezércikk figyelmeztet a közelgő Lenin-jubileumra. — Sz. A. FEGYUKIN: A művészi értelmiség a szovjethatalom első éveiben (8— 26. 1.) kimutatja, hogy a régi értelmiség zöme az új hatalom mellé állt, de éppen a művészek közt akadtak, akik szembefordultak vele, vagy csak árnyoldalaira mutattak rá. Gorkij is csak fokozatosan jutott el a teljes igenlésig. — I. D. KOVALCSENKO, L. V. MILOV: Az összoroszországi agrár-