Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 775/III

778 FOLYÓI RATSZEMLF. as oroszországi agrárforradalomról írt szovjet munkákat (127—134. 1.). — L. I. LEGOSIN, M. I. CSERNIS az 1861 utáni uráli agrárkérdéssel foglalkozó, 1966—1967 megjelent szovjet szakirodalmat mutatják be. — M. F. PUZRINA: A burzsoá szovjetológus agrárszakértők új manőverei (175—188. 1.) megbírálja az 1950—60-as években megjelent nyugati történelmi és közgazdasági munkákat, amelyek a szovjet mezőgazdaság fejlődésót próbálták meghamisítani. — N. SZOVJETSZKOJE SZLÁV JANOVEGYENYIJE 1969. 1. szám. — L. B. VALEV: A külföldi szláv országok legújabbkori története tanulmányozásának helyzetéről és perspektíváiról a Szovjetunióban (3—12. 1.) beszámol a forradalmi, kommunista, antifasiszta mozgalmak, a népi demokratikus átalakulás és a szocialista építés kutatása terén eddig elért legfontosabb eredményekről. — STANISBAW LOPATNIUK: AZ 1929. február 9-i moszkvai jegyzőkönyv (13—23. 1.) a Briand—Kellogg paktum elveit Kelet-Európára kiterjesztő egyezményt ismerteti és úgy értékeli, mint a két világháború közti szovjet—lengyel kapcsolatok egyik ritka pozitív jelenségét. — JE. L. NYEMIROVSZKI J : Ivan Fjodorov ősnyomdász a krakkói egyetemen (49—56. 1.) az immatrikulációs jegyzőkönyvek adatát felhasználva igen valószínűnek tartja, hogy I. Fjodorov 1532—34 közt a krakkói egyetemen tanult. — JE. CIMBAL: Egy lap a Szovjetunió és a dunai országok dolgozóinak harci együttműködése történetéből a második világháború éveiben (79—83. 1.) számos adattal tárja fel, hogyan segítette a kikötők lakossága a szovjet Fekete-tengeri és dunai hadihajóflotta harci cselekményeit 1944— 1945 során. — N. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1969. 1. szám. — MARIA BOGUCKA: Gdansk kereskedelme az Ibériai félszigettel a XVII. sz. első felében (1—23. 1.) az Ibériába irányuló danckai külkereskedelem főleg az 1580-as évektől lendült fel. Az export nagyrésze gabonából (rozs, búza), fából és faárukból, fémekből, szövetekből, borostyánból állott, míg az importot elsősorban só, gyümölcsök és fűszerek, borok képezték. Az áruforgalom, a kereskedelmi mérlegek alakulását táblázatok mutatják. — JANUSZ WOJTASIK: II. Ágost harca a Conti-párti és hercegprímási táborral uralkodása első évében, 1697—98 (24—44. 1.) a Sobieski János halála utáni interregnum idejének anarchikus állapotaiból indul ki. A lengyel főnemesség francia-párti része 1697-ben a Bourbon-családból származó Conti herceget akarta trónra ültetni, s ezt Radziejowski primás is támogatta. A másik rész Frigyes Ágost szász választót hívta meg Lengyelországba. II. Ágost hosszú diplomáciai harccal, pénzzel és jelentős katonai erőösszevonással meghiúsította Conti törekvéseit s a trónkövetelőt kiűzte az országból. — STANISLAW DZIECIOLOWSKI : A Központi Mezőgazdasági Társaság a Lengyel Királyságban és programja az 1906— 1908-as években (45—73. 1.) az 1861-ben Andrzej Zamoyski vezetésével alakult Mezőgazdasági Társaságból különböző szervezeti és névváltozások után keletkezett a Központi Mezőgazdasági Társaság 1906-ban. Á lengyel kormányzóságok mezőgazdasági köreit és társulásait fogta össze, fő célkitűzése az agrártechnika és az ilyen irányú szakképzés fejlesztése mellett— nem kis mértékben az 1905-ös forradalom hatására — mérsékelt agrárreform volt. Politikai szereppel is bírt, mert törzsgárdája a Reális Politika Pártjának tagjaiból állott, ezek pedig a dumában fejtették ki agrártervezetüket. — STEFAN M IG DAL: Szászország kormánya és a Lengyel Királyság az első világháború idején. Részlet a német imperializmus történetéből (74—91. 1.) kimutatja, hogy az első világháború előestéjén már születtek tervek Németország területének megnagyobbítására, ezek között jelentős helyet foglalt el a Lengyel Királyság majdani hovatartozásának kérdése. Emiatt súrlódások keletkeztek Poroszország ós Szászország között, mert az utóbbi félt a birodalom „elporoszosodásától", s ezért idejétmúlt „dinasztikus hagyományokra" hivatkozva szerette volna megszerezni a királyság területét, hogy potenciáját növelhesse. 1917-től azonban a hadihelyzet kedvezőtlen állása és a bel- és külpolitikai változások miatt a téma lekerült a napirendről. —HENRYK WAJN: Harc a politikai foglyok amnesztiájáért az 1926 — 1928-as években (92—113. 1.). A lengyel fehérterror következtében 1918-tól igen sokan kerültek börtönbe. A foglyok kiszabadításáért, a börtönállapotok megjavításáért a Lengyel Kommunista Párt, a Lengyel Szocialista Párt, a szakszervezetek ós az összes baloldali csoportosulás, de még külföldi (elsősorban francia) írók és tudósok is kampányt indítottak, amely 1926—28 között érte el csúcspontját. Ä szejm az országos megmozdulás következtében kénytelen volt részleges amnesztiát adni 1928-ban, amely 13 ezer foglyot érintett, de ezeknek csak egy része volt politikai tevékenységért elítélve. — P. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTSWISSENSCHAFT 1969. 1—2. szám. — A kettős számot az NDK IV. történószkongresszusának szentelték. Tanulmányokat