Századok – 1970
Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III
'620 H. HARASZTI ÉVA Végül is arra a kérdésre, hogy merre engedjék Németországot terjeszkedni, a két férfi nem talált megoldást. Tréfásan felemlítették Indiát, arra hivatkozva, hogy az Anglia számára már amúgyis csak teher. Liddell Hart meggyőződött arról, hogy 1935 tavaszán a gondolkodó, szakértő katona, Jack Dill, hozzá hasonlóan nem látott megoldást arra az ellentétre, amelyet egyfelől az ország korlátozott erőforrásai, másfelől Anglia egyidejű távolkeleti, középkeleti és európai kötelezettségei teremtettek.50 Simon külügyminiszter és Eden március 8-án esedékes berlini látogatása természetesen eltolódott. A White Paper elolvasása beteggé tette Hitlert. Hivatalosan közölték, hogy a Saar-vidéken tett utazása alkalmával a kancellár meghűlt és mintegy kéthetes gyógyulásra van szüksége; a brit államférfiak látogatására csak március végén kerülhet sor. Március 7-én Simon bejelentette a parlamentben, hogy Eden Berlin után eleget tesz a szovjet és lengyel kormány meghívásainak, majd Simon Párizsba utazott és Laval-lal tanácskozott. Hitler pedig válaszul a White Paper-re nemcsak politikai betegségével tüntetett, hanem Európa számára az úgynevezett „szombati meglepetésekkel" szolgált. Március 9-én, az első szombaton Hermann Göring bejelentette, hogy létezik a német légierő, a Luftwaffe, március 16-án, a második szombaton pedig a német kormány törvényt bocsátott ki, amelyben kimondta egy, általános védkötelezettségen alapuló, 36 hadosztályból álló 12 hadtest (550 000 fő; tulajdonképpen egy 36 hadosztályból álló békehadsereg állománya ennél lényegesen kevesebb lehetett, ahogyan általában lényegesen kevesebb is) felállítását. Ezzel az elhatározással a német kormány egyoldalúan hatályon kívül helyezte a versailles-i szerződés 14. fejezetének 5. részét, amely Németország lefegyverzését mondja ki. Hitler állítólag három indokkal magyarázta a berlini olasz nagykövet előtt ezt a lépését: 1. Oroszországnak meglevő 101 hadosztályával, 2. a White Paper-rèl, illetőleg azzal, hogy március 11-én elfogadta az angol parlament a hadügyi költségvetés felemelését, 3. avval, hogy a francia kamara március 15-én felemelte a katonai szolgálati időt. Még azt is hozzátette a birodalmi kancellár, hogy már rég fiókjában hevert etörvényjavaslat — nyilván csak megfelelő alkalomra várt yele. Egyébként Bülow Masirevich berlini magyar követnek kijelentette, hogy az általános hadkötelezettség proklamálása az eddigi, de facto létező állapoton lényegében nem változtat — s ebben igaza is volt.51 Figyelembe veendő Villani római magyar követ megjegyzése is, miszerint Hitler a proklamációval befejezett tény elé akarta állítani a hatalmakat az angol államférfiak látogatása előtt. Hitler március 16-i „meglepetése" nagy megrökönyödést keltett az érintett nagyhatalmak körében. Bár a fegyverkezés tényéről tudtak, a megbotránkozás oka a diplomáciai játékszabályok felrúgásának ténye, a bejelentés időpontja és az az általános megítélés volt, hogy benne Németország fegyveres ereje, az egy esztendővel korábbi tárgyalási alap majdnem kétszeresére rúgott. A hír állítólag teljesen váratlanul érte az angol kormányt. A kabinet tagjait a víkendről hívták haza. Vasárnap miniszteri tanácskozást tartottak, utána a 50 Liddell Hart: i. m. I. köt. 291—292. 1. 51 Masirevich számjeltávirata. Berlin, 1935. márc. 18. OL. Kiim. Pol. 1935—21/5 — 968 és 1011, valamint Villani F. számjeltávirata, Róma, 1935. márc. 16. OL. Kiim. Pol. 1935. — 21/5—954.
