Századok – 1970

Tanulmányok - H. Haraszti Éva: Anglia és a német kérdés 1935 elején 603/III

'620 H. HARASZTI ÉVA Végül is arra a kérdésre, hogy merre engedjék Németországot terjesz­kedni, a két férfi nem talált megoldást. Tréfásan felemlítették Indiát, arra hivatkozva, hogy az Anglia számára már amúgyis csak teher. Liddell Hart meggyőződött arról, hogy 1935 tavaszán a gondolkodó, szakértő katona, Jack Dill, hozzá hasonlóan nem látott megoldást arra az ellentétre, amelyet egyfelől az ország korlátozott erőforrásai, másfelől Anglia egyidejű távolkeleti, közép­keleti és európai kötelezettségei teremtettek.50 Simon külügyminiszter és Eden március 8-án esedékes berlini látogatása természetesen eltolódott. A White Paper elolvasása beteggé tette Hitlert. Hivatalosan közölték, hogy a Saar-vidéken tett utazása alkalmával a kancellár meghűlt és mintegy kéthetes gyógyulásra van szüksége; a brit államférfiak látogatására csak március végén kerülhet sor. Március 7-én Simon bejelentette a parlamentben, hogy Eden Berlin után eleget tesz a szovjet és lengyel kormány meghívásainak, majd Simon Párizsba utazott és Laval-lal tanácskozott. Hitler pedig válaszul a White Paper-re nemcsak politikai betegségével tüntetett, hanem Európa számára az úgynevezett „szombati meglepetésekkel" szolgált. Március 9-én, az első szombaton Hermann Göring bejelentette, hogy létezik a német légierő, a Luftwaffe, március 16-án, a második szombaton pedig a német kormány törvényt bocsátott ki, amelyben kimondta egy, általános véd­kötelezettségen alapuló, 36 hadosztályból álló 12 hadtest (550 000 fő; tulajdon­képpen egy 36 hadosztályból álló békehadsereg állománya ennél lényegesen kevesebb lehetett, ahogyan általában lényegesen kevesebb is) felállítását. Ezzel az elhatározással a német kormány egyoldalúan hatályon kívül helyezte a versailles-i szerződés 14. fejezetének 5. részét, amely Németország lefegyver­zését mondja ki. Hitler állítólag három indokkal magyarázta a berlini olasz nagykövet előtt ezt a lépését: 1. Oroszországnak meglevő 101 hadosztályával, 2. a White Paper-rèl, illetőleg azzal, hogy március 11-én elfogadta az angol parlament a hadügyi költségvetés felemelését, 3. avval, hogy a francia kamara március 15-én felemelte a katonai szol­gálati időt. Még azt is hozzátette a birodalmi kancellár, hogy már rég fiókjában he­vert etörvényjavaslat — nyilván csak megfelelő alkalomra várt yele. Egyébként Bülow Masirevich berlini magyar követnek kijelentette, hogy az általános hadkötelezettség proklamálása az eddigi, de facto létező állapoton lényegében nem változtat — s ebben igaza is volt.51 Figyelembe veendő Villani római magyar követ megjegyzése is, miszerint Hitler a proklamációval befejezett tény elé akarta állítani a hatalmakat az angol államférfiak látogatása előtt. Hitler március 16-i „meglepetése" nagy megrökönyödést keltett az érin­tett nagyhatalmak körében. Bár a fegyverkezés tényéről tudtak, a megbotrán­kozás oka a diplomáciai játékszabályok felrúgásának ténye, a bejelentés idő­pontja és az az általános megítélés volt, hogy benne Németország fegyveres ereje, az egy esztendővel korábbi tárgyalási alap majdnem kétszeresére rúgott. A hír állítólag teljesen váratlanul érte az angol kormányt. A kabinet tagjait a víkendről hívták haza. Vasárnap miniszteri tanácskozást tartottak, utána a 50 Liddell Hart: i. m. I. köt. 291—292. 1. 51 Masirevich számjeltávirata. Berlin, 1935. márc. 18. OL. Kiim. Pol. 1935—21/5 — 968 és 1011, valamint Villani F. számjeltávirata, Róma, 1935. márc. 16. OL. Kiim. Pol. 1935. — 21/5—954.

Next

/
Oldalképek
Tartalom