Századok – 1970

A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - Szekeres József: Jelenkorkutatás és üzemtörténetírás 593/III

HOZZÁSZÓLÁSOK 595 Különösen fontos volna e kérdések vonatkozásában a nemzetközi üzem-és technikatörténeti irodalom használata. Az elmélyedés e nemzetközi szakirodalomban lehetővé tenné, hogy az üzemtörtéi é^zek világosan felmérjék a vállalatok és egye3 fontosabb konstrukcióik helyet és szerepit a világfejlődésen Ьз1й1, s ezáltal helyes értékítéletet hozzxnak. Sajnos ma még részoen nyelvi nehézségek, részben a műszaki kérdésekben való járatlanság és e művek nehezen hozzáférhetősége miatt a nemzetközi szakirodalom csak kevésbé hisznált, holott nem lenet viiágos és áttekinthető, még kevésbé reális egy üzemről adott kép, ha azt nem tudjuk összehasonlítani a nemzetközi fejlődéssel és színvonallal. Ujtípusú és igen fontos forrásanyagot jelent a régi és a vezető állású dolgozóit visszaemlékezéseinek összegyűjtése. Néhány nagyobb üzemben előre kidolgozott kérdéseket nyújtanak át a kiszemelteknek, majd egy későbbi időpontban magnetofonszalagra veszik válaszaikat. Az így összegyűjtött anyag értékes, de csak erős kritikával használható, különösen az adatok és tények vonatkozásában. Ez a módszer már elvezet a szociológia területére, hiszen a történettudomány meglevő, már írásban lecsapódott forrásokkal dolgozik. Sajátosan szociológiai jellegű kortörténeti források az üzemi közvéleménykutatás és a szociológiai kérdőívek anyagai. B3föj3Z33ül az üzemtörténeti szakosztály s általában az üzemtörténetírás helyzetével és fejlődési lehetőségeivel kapcsolatban tennék néhány észrevételt. Jelenleg az üzemtörténeti munkák készítésénél a tudományos feldolgozáshoz szükséges elegendő id'í biztosítása helyett — praktikus okokból — jubileumokhoz kell alkalmazkodni, így az а1ароз munka anyagi és tárgyi feltételei nincsenek megfelelően biztosítva. Az időproblémán túl az anyagi és tárgyi vonatkozású kötődések miatt az üzemtörténész kénytelen állandó vitára készen állni egyes üzemi vezetőkkel, akik talán érthető, de tudományosan nem megalapozott igényekkel lépnek fel. E nehézségek ellenére egyre több jó munka születik, s e munkák példája nyomán enyhülnek a fenti problémából adódó nehézségek. Az üzemtörténeti szekció munkálkodásának, jelentőségét éppen abban látom, hogy viszonylag rövid idő alatt aránylag elég szép számú tudományos igényű üzemtörténet megszületését, publikálását segítve elő, mintegy kikerülhetetlen mércét szolgáltat, példát nyújt a további vállalkozásokhoz, ezáltal is gátat vetve a szépítő és egyoldalú beállítást kívánó, vagy diktálni szándékozó törekvéseknek. Ugyanakkor a szekció igen fontos feladata az üzemtörténetírás módszertanának jobb és alaposabb kimunkálása. Mindenesetre, amíg az üzemek vezetőinek kívánsága szerint, jubileumokra, viszonylag rövid idő alatt kell és lehet gyártörténeteket készíteni, addig aligha van megfelelő lehetőség arra, hogy alaposan megérlelt mondani való jú művek szülessenek. Hazánkban ma alig található tudományos intézet vagy más állami szerv, атз1у biztosítaná az üzemtörténetírás anyagi feltételeit, holott egész sor szomszédos országban ez már megvan. A Társulat a szekció életrehívásával helyes kezdeményezést hajtott végre, amit igazol a szekció eddigi tevékenysége, de a további lépéseket az illetékes állami és tudományos szerveknek kellene megtenniük az üzemtörténetírásnak — e széles tömegeket érdeklő és nevelő hatású történész tevékenységnek — minden tekintetben tudományos szintre emelése érdekében.