Századok – 1970
A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - Szekeres József: Jelenkorkutatás és üzemtörténetírás 593/III
594 HOZZÁSZÓLÁSOK 594 kozásokban egyaránt. Ilvmódon a hazai üzemtörténetírás, mely jórészt konkrét igényeket hivatott kielégíteni s bázisa is az üzemek anyagi áldozatkészsége, jelentős részben kortörténet írássá alakul át, amit a legutóbb megjelent üzemtörténeti művek vizsgálata is alátámaszt. Az üzemtörténetírás ennélfogva nemcsak fellendülésével szolgálja a korszak kézzelfogható igényeinek kielégítését, hanem mecénásai révén lényegében kortörténetírássá alakul át azáltal, hogy az üzemtörténeti monográfiákban egyre inkább az utolsó negyedszázad eseményeire helyeződik a főhangsúly. A korszerű üzemtörténetírás módszerei tehát igen sok esetben azonosak, vagy igen közel állanak a kortörténetírás módszereihez. A továbbiakban a jelenkori üzemtörténetírás forrásaiva.1 kívánok foglalkozni. Az üzemek története utolsó negyedszázadának forrásanyaga nagymértékben eltérő a korábbi korszakok forrásaitóls ugyanakkor sokrétűbb is. Az üzemtörténetírás alapjábanvéve egy termelő közösség komplex társadalmi, gazdasági és technikai vonatkozású tevékenységét mutatja be, ennélfogva a forrásanyag feltárásánál is igen széleskörű kutató munkára van szükség. Levéltári forrásokat csak részben használhatunk, hiszen az új anyag még többnyire az irányító szervek irattáraiban van, s rendezetlensége vagy elzártsága miatt rendszerint nem hozzáférhető. De mint a referátum rámutatott, az általános forrásanyag keveset is nyújt témánkhoz — szűkszavúsága, üressége vagy éppen a részproblémák bő tárgyalása miatt. A korábbi korszakok feltárásánál általánosan és kielégítő eredménnyel használt források az üzemtörténetírás speciális igényei szempontjából is keveset mondanak, mert tudomány- és technikatörténeti vagy szociológiai kérdésekről — amelyeket pedig az üzemtörténetírás komplex voltából kifolyólag feltétlenül tárgyalni kell — vajmi kevés adalékot találunk a hagyományos forrásokban. így az üzemtörténeti kutatásoknak az eddigi általános gyakorlattól eltérően, szélesebb körűnek és új forrásokra is kiterjedőnek kell lennie. Politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozású adatok találhatók az üzemi igazgatósági és titkos irattári anyagokon kívül az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok irataiban, amelyeket főleg a budapesti és megyei pártarchívumokban illetve a SzOT levéltárban őriznek. Fontos irányítószervi anyagok vannak a Magyar Országos Levéltár népi demokratikus osztályának gyűjteményében is. A felsorolt szerveknél őrzött kortörténeti anyagok zöme ma már általában kielégítő mértékben rendezett és kutatható, ami nagymértékben elősegíti a kutatómunkát. A tudomány- és technikatörténeti forrásanyagok természetszerűen mások, mint a gazdaság- és a politikai történet forrásai. E kérdésekre igen jó anyag található a szakfolyóiratok közleményeiben, de a kivitelezett és tárgyi formában realizálódott műszaki eredmények, — alkotások és konstrukciók — számbavétele és analizálása is elkerülhetetlen. Történeti értéke, meghatározó szerepe ugyanis természetszerűleg csak olyan műszaki eredményeknek lehet, amelyek nyilvánosságra kerültek és gyakorlatilag használható, hasznosított formát öltöttek. A technikai fejlődés területén elsősorban a gyakorlati felhasználás a kritériuma minden új felfedezésnek és elgondolásnak. Ezért technikatörténeti szempontból a műszaki emlékek, modelek, a tudományos és gyakorlati jelentőségű elveket, elméleteket ismertető tanulmányok, újszerű mérési eredményeket, számításokat, gyártmányismertetéseket tartalmazó dokumentumok az elsődleges források. Hi egy műszaki eredményről más, mint irattári anyag vagy tervrajz nem található, akkor eleve kétkedéssel kell fogadnunk minden állítást gyakorlati értékéről.
