Századok – 1970
A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - Glatz Ferenc: A kortörténetírás kérdése a magyar polgári történetírásban 579/III
HOZZÁSZÓLÁSOK 579 A másik hasonló kiadvány címe: „Prag, 21. August . . . Revolution, Intervention, Invasion". Az előzőhöz hasonló, 10 000 példányban ugyancsak 1968-ban a müncheni „Die Fuenf" Verlag által kiadott könyv az események időrendbe szedett leírásán kívül ugyancsak sok újság- és rádióhírt tartalmaz, egy részüket facsimile formában. A sort még hosszan lehetne tovább folytatni, felsorolva akár az említett két nemzetközi eseményre, akár más hasonlóakra vonatkozó reagálásokat. Ezt a néhány munkát csak példaként említettem, elemzésük és értékelésük feladat valamennyiünk számára, akik a tegnap és ma történeti kérdéseivel, a kortörténettel foglalkozunk. Glatz Ferenc-A kortörténetírás kérdése a magyar polgári történetírásban Engedjék meg, hogy a kortörténetírás problematikájához a történetíró, a közvetlen múlt krónikása társadalmi helyzetének oldaláról közelítsek, s megpróbáljak néhány adalékot felsorakoztatni a magyar polgári történetírás múltjából erre a kérdéskörre vonatkozóan. A történetíró, mint erre a referátum közvetve utalt is, bármely történelmi időszak történetét kutatja, ítéleteinek kialakításakor sohasem tud megszabadulni annak a társadalmi környezetnek hatásaitól, melyben él, tevékenykedik, aktív részese annak. Éppen a historiográfiai kutatások bizonyíthatják szinte minden esetben ez általános megállapítás axiómaszerű igazságát. De épp a historiográfiai vizsgálatok mutathatnak rá arra is, hogy a társadalmi hatások nem egyforma erősséggel érvényesülnek a különböző történetírói munkásságokban. Ebben kétségtelenül az elsődleges szerepet a történetíró egyéni alkata játssza, az, hogy a történész milyen érzékenységgel reagál a világban körötte végbemenő változásokra. Ugyanakkor, ha a társadalmi környezet befolyásoló hatását tekintjük, kétségtelenül különbséget kell tennünk oly irányban is, hogy mennyire érződnek e társadalmi hatások szükségszerűen a különböző témákkal, különböző korokkal foglalkozó történész munkásságán. A hatás erőssége, a történetíró és a körötte zajló jelenkori társadalmi-politikai események viszonyának közvetlensége mennyiben különbözik, ha pl. ókori témával, vagy — hogy kitűzött tárnánknál maradjunk — egy hozzá időben egészen közel eső történés-sorozattal foglalkozik. Ha igaz az, hogv a történetíró bármely témával, bármely korral foglalkozik, lényegében kora társadalmipolitikai nézeteivel kapcsolatosan is állást foglal — úgy a jelenkor kutatójára fokozottan áll ez . . . Azt hiszem, a referátum elég világosan kifejtette a modern történetfelfogás álláspontját a kortörténetről, melynek értelmében kortörténeten a legújabb koron belül még nem lezárult, a jelenben is végbemenő történelmi folyamatok összességét érti. Vagyis a jelen politikájának közvetlen előzményét, a tegnapnak kutatását. S ez már felveti a következő problémakört: mennyire hátráltatja a történetírót az a körülmény, hogy olyan korszak históriájának megírására vállalkozott, melynek tevékeny részese még maga is, melynek tár-
