Századok – 1970
A KORTÖRTÉNETIRÁS KÉRDÉSEI - Hozzászólások : - Borus József: Jelenkorkutatás és hadtörténetírás 577/III
578 HOZZÁSZÓLÁSOK 578 jelent nehézséget a forrásérték szempont jából, hanem maga a film, a felvétel is. Nyugat-német adat szerint pl. a második világháborús német híradóknak mintegy 80%-át Goebbels utasítására külön megrendezve forgatták, tehát nem harc közben készültek. Azt hiszem, ennek ismeretében nem kérdés ezeknek a goebbelsi híradóknak a forrásértéke. A másik problémakör, amire röviden szeretnék kitérni, a politikai történet és a hadtörténet összefüggése. Erre az összefüggésre az előadás helyesen utalt, noha részletezésére a terjedelmi kötöttségek miatt nem volt mód. A kettőnek, tehát a politikai és a hadtörténetnek egymásra gyakorolt hatása kétségtelen. Itt most nem is ezt az általános hatást hangsúlyoznám, hanem inkább arról említenék néhány gondolatot, hogy milyen gyorsan keletkeznek feldolgozások napjaink nagy politikai eseményeiről, ezen belül a katonai eseményekről. A gyors reagálás okai között fontos szerepet játszik éppen a ma és a közelmúlt, tehát a kortörténet eseményei iránti érdeklődés. Ismeretes, hogy a második világháborúról nyomban a háborút követően jelentek meg nemcsak emlékiratok, hanem feldolgozások is. Az idő múlásával a feldolgozások és emlékiratok száma nem csökkent, hanem fokozódott, amint azt éppen az elmúlt években és napjainkban is megfigyelhetjük. Beszédes bizonyítéka ennek az a sok emlékirat, amely az elmúlt években a Szovjetunióban napvilágot látott, köztük olyan katonai vezetők tollából is, mint Konvev vagy Zsukov. Említhetünk ennél közelebbi példát is, akár az 1967. évi közelkeleti, izraeli—arab háború, akár az 1968. évi csehszlovákiai események vonatkozásában. Ma már teljesen nyilvánvaló mindkét jelentős nemzetközi esemény jelentősége, de az is, hogy nyugaton mindkettőt elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni hangulatkeltésre igyekeztek felhasználni. Az 1967. június 5-én kezdődött izraeli agressziót követően a Neue Zürcher Zeitung 6 folytatásban közölte Ernst Uhlmann svájci ezredes-hadtestparancsnok (ez békeidőben a svájci hadseregben a legmagasabb rendfokozat) cikksorozatát a háborúról. E cikksorozatot az újság „Israels Blitzkrieg gegen die Araber" címmel, külön füzetben is kiadta. Az összeállítás szovjet- és arabellenes, elsősorban Egyesült Arab Köztársaság ellenes tendenciái mellett különböző tanulságokat von le, és ezeket mindjárt alkalmazza is a semleges Svájc helyzetére. Egy másik, ugyancsak még 1967-ben, tehát a háború évében megjelent munka Churchill volt brit miniszterelnök fiának és unokájának könyve: ,,The Six Day War". A németül ,,. . . und siegten am siebenten Tag" címmel megjelent, a német kiadásban jó 250 oldalas munka 11 fejezetben ismerteti az eseményeket, a zsidók ősi történetével kezdve az Egyesült Nemzetek Szervezete követelésére létrejött tűzszünet utáni helyzettel bezárólag. A munka végén, függelékben található Sefton Delmer angol újságírónak az izraeli titkosszolgálat, a Schin Beht tevékenységét ismertető rövid írása. Az 1968-as csehszlovákiai helyzettel és eseményekkel kapcsolatban két kiadványt említenék meg. Az egyik a Frankfurt am Main-i Fischer Bücherei 964. számaként, Informationen zur Zeit megjelöléssel 1968 szeptemberében kiadott: „Der Fall CSSR. Strafaktion gegen einen Bruderstaat" címet viselő összeállítás. Anyaga rádióhírek és -kommentációk, újságcikkek, közlemények, beleértve a ,,2000 szavas kiáltvány"-t is. A könyvecske részletes időrendi táblázatot is tartalmaz.
