Századok – 1970
KRÓNIKA - A Klapka-emléktábla leleplezése (p. l.) 521/II
KRÓNIKA 521 tásával és megvitatásával töltenek. A nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamon eddig a következő előadások hangzottak el: Elekes Lajos : A korszerű történeti ismeretek szerepe a tudat formálásában TJnger Mátyás : A Habsburg-ellenes rendi és függetlenségi harcok Diószegi István: A polgári és polgári demokratikus forradalmak jellegének kérdései Mészáros Károly : A Horthy-rendszer kialakulása Balázs Oyörgyné : A korhű megelevenítós módszerei Hahn István : A vallás kialakulása ós szerepe az ókori társadalmakban Hahn István : Kereszténység ós az egyház a középkorban Urban Aladár: A francia felvilágosodás Vadász Sándor : A tudományos szocializmus kialakulása Unger Mátyás : A nemzetiségi kérdés történeti előzményei Benczédi László: A nemzettudat alakulása a magyar történelemben Benczédi László : A munkásmozgalom nemzetközisége és a nemzeti kérdés Benczédi László : A nemzeti tudat ós nacionalizmus kérdései hazánk szocialista átalakulásának időszakában Csatári Dániel : A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetkoncepciója Berend T. Iván : Az ipari forradalom sajátos vonásai Magyarországon A Magyar Történelmi Társulat tanári tagozata és a TIT budapesti szervezetének Történelmi Szakosztálya közös rendezésében 1970. január 28-án Huszár Tibor kandidátus „Lenin, a teoretikus és politikus" címmel tartott előadást. Bevezetésül hangsúlyozta, hogy előadásában az 1917 és 1923 közötti korszakkal foglalkozik, hiszen ez az időszak Lenin életének talán legizgalmasabb periódusa, mely a ma számára is a legtöbb tanulságot szolgáltatja. A lenini életmű, s különösen a forradalmat követő első évek története a legmeggyőzőbben példázza, hogy az elmélet nem adhat kész megoldásokat: Lenin nagyságát éppen az bizonyítja, hogy bár a történelem menete gyakran másképp alakult, mint azt feltételezte, mégis 1917 után többször — igen nehéz körülmények között is — képes volt a változó helyzetben szüntelenül új megoldásokat keresni. Az előadó kiemelte azt a körülményt, hogy — ellentótben a II. Internacionálé jeles teoretikusaival — Lenin mindig cselekvőként közeledett a történelemhez, s a gyakorlat vált életművében az elmélet gazdagításának forrásává is. De ugyanakkor Lenin életművében az elmélet ós a gyakorlat mellett megtalálhatjuk — fejtette ki példákkal illusztrálva az előadó — a politikai cselekvésben megvalósuló erkölcsiséget, manőverezési készséget, valamint a történelmi felelősségérzetet és taktikai hajlékonyságot is. A KLAPKA-EMLÉKTÁBLA LELEPLEZÉSE A Magyar Országos Levéltár kezdeményezésére Budapest Főváros Tanácsa Klapka György honvédtábornok születése 150. évfordulóján emléktáblát helyezett el az Akadémia utca 1. számú ház falán. Az emléktáblán — Kovács Ferenc szobrászművész alkotásán — a következő szöveg olvasható: „Ebben a házban lakott élete utolsó éveiben Klapka György honvédtábornok, a komáromi vár védője és itt is halt meg 1892. május 12-én. Budapest Főváros Tanácsa." Az emléktábla avatásán — 1970. április 7-én — Ember Győző akadémikus, az Országos Levéltár főigazgatója tartott ünnepi beszédet, amelyben a következőket mondotta: „Klapka György neve úgy él a magyar nép emlékezetében ós történeti tudatában, mint az 1848/49-ben vívott szabadságharc hős tábornokáé, aki egyéb katonai erényei és sikerei mellett különösen azzal tűnt ki, hogy Komárom várát még a világosi fegyverletétel után is hetekig védeni tudta, és csak úgy adta fel, hogy katonáinak szabad elvonulást és általános kegyelmet biztosított. Ez az eredmény éles ellentétben állott azzal a szomorú sorssal, amely a szabadságharc más vezetőinek és harcosainak jutott osztályrészül. A tábornok alakját olyan dicsfénnyel övezte, amelynek ragyogása azóta sem halványult el. Klapka György 29 éves fiatal férfi volt akkor, 1820-tól 1892-ig tartó életútjának első szakasza zárult 1849-ben. Gyógyszerész nagyapja a morvaországi Znaimból az 1780-as években települt át Temesvárra. Apja jelentős szerepet játszott a város életében, annak egyik vezetője lett. Érdemei elismeréséül 1841-ben magyar nemességet kapott. Mindkét fiát katonai pályára irányította. Az első házasságából született Ferdinánd osztrák tábornok lett, a másodikból származott György pedig a magyar szabadságharc honvédtábornoka.
