Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 466/II

FOLYÓIrATSZEMLE 481 ről, csak elhalasztotta azok érvényesítését. — GÜNTER BARTEL: Kemal Atatürk és a török iparosítási politika (1291—1300. 1.) kimutatja, hogy az első világháború után függetlenné vált Törökországnak létérdeke volt az iparosítás, az idegen tőke bilincseiből való kiszabadulás. Az iparosításban, amelynek súlypontja a magántőkéről egyre inkább az állami tőkére tolódott át, nagy szerepe volt a szovjet példának, pénzügyi és technikai segítségének. Az egész nép érdekeit szolgáló ún. etatista politikát, sajnos, nem kísérte a munkásság érdekeit, szervezkedési szabadságát tekintetbe vevő demokratikus politika. 1938 vége, Kemal halála után az iparosítás lendülete is megtört. A fejlődés azonban így is letagadhatatlan. Míg az első világháború utáni években Törökországnak nem volt modern értelemben vett ipara, 1933-ban textilipara 3805 t gyapotárut, 1938-ban pedig közel háromszor annyit, 10 280 t-t állított elő. Cementtermelése ugyanebben az időszakban 11 955 t-ról meredeken 286601 t-ra,cukortermelése 65068-ról 1939-ben 94 000 t-ra emelkedett. — ERNST WERNER: A török nacionalizmus lényege és formái (1301—1308. 1.) a turkizmus, pánturkizmus, pánturan izmus ideológiáját vizsgálja. Az elsőről megállapítja, hogy értelmiségiek által kidolgozott, erősen irodalmi-történeti színezetű, lényegében haladó szerepet betöltő polgári nemzeti ideológia. A pánturkizmus és pánturanizmus viszont reakciós imperialista eszmekör kifejezője. Kialakulásukban a pánszláv és a magyar turáni hatásnál lényegesebb a pángermán hatás. A kemáli korszak mindkét reakciós ideológiát felszámolta. — A Dokumentumok rovatban GERHARD FUCHS : A német imperializmus agresszív tervezgetései Csehszlovákia ellen a weimari köztársaság idején (1309—1317. 1.) részletes bevezető után Dr. Karl Christian v. Loesch professzor, a Deutscher Schutzbund für das Grenz- und Auslandsdeutschtum elnöke által 1927 elején készített és a német Külügyi Hivatal egyetértésével találkozó, a Csehszlovákia elleni agressziót a geopolitika oldaláról igazoló, eddig ismeretlen emlékiratát közli. 11. szám. — RUTH STOLJAROVA: A Kommunista Internacionálé I. kongresszusára szóló felhívás keletkezéstörténete 1919 januárjában (1381—1401. 1.) kimutatja: a Komintern megalakulását a II. Internacionálé összeomlása, majd az újjáélesztésére irányuló kísérletek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a világforradalom folyamata és az imperialista Népszövetség megteremtésének előkészületei tették sürgőssé. A fiatal kommunista mozgalomnak egymástól nagyrészt elszigetelt, ideológiai és politikai szempontból még gyönge áramlatait forradalmi marxista alapon kellett egyesíteni. Az előkészítő munkálatokat hallatlan energiával Lenin irányította. A diplomáciai előkészítésben Csicserin külügyi népbiztosra hárult a fő feladat. A kongresszuson való részvételt Lenin három feltételhez kötötte: 1. az ún. szociálpatriótákkal való szakítás; 2. a szocialista forradalom és proletárdiktatúra, valamint 3. a szovjethatalom igenlése. A kongresszuson ezek szerint a kommunista pártok és csoportok, a baloldali szocialisták ós a forradalmi érzésű centristák vehettek részt; a centristák megalkuvó ftoportját és a revizionistákat a részvételből kizárták. A kongresszus fő dokumentumát, a Felhívást — amelyet a tanulmány részletesen ismertet — 1919 januárjában egy Moszkvába összehívott nemzetközi értekezlet hagyta jóvá. A szigorú konspiráció szabályai szerint Moszkvába összehívott kongresszuson végül is 39 kommunista és szocialista párt vett részt. Képviselőik 1919. március 4-én kimondták a III. Internacionálé megalakítását.—WOLFGANG RÜGE: Új dokumentumok a Legfelsőbb Hadvezetőség mellett működő katonatanácsról (1402—1421. 1.) a vezérkar ellenforradalmi szellemű I. Osztálya értékelő napi bejegyzéseit és négy röpiratát közli a katonatanács szerepének további megvilágítására. -«- A Közlemények rovatban SIEGFRIED BÜNGER: Nagy-Britannia uralkodó köreinek első reagálása a Nagy Októberi, Szocialista Forradalomra (1447—1459. 1.) kimutatja, hogy a reagálás következetlen és ellentmondásos volt, csak fokozatosan ismerték fel a forradalom jelentőségét. Először az elhallgatás, majd a kisajátítás taktikáját alkalmazták a szovjet békecélokkal kapcsolatban. Aztán az ellenforradalom támogatásának ós á szovjet kormánnyal való nem hivatalos kapcsolatfelvételnek kettős játékába fogtak. A katonai körök az utóbbi helyett a nyílt intervenciót javasolták. Anglia azonban kezdetben nem tudott jelentékenyebb erőkkel résztvenni az intervencióban ; ezért a japán intervenciót támogatta. Ezt azonban az USA ellenezte. Csak az USA beleegyezésének megnyerése után került sor a távolkeleti japán agresszióra, amelyben csekély erőkkel az angolok is részt vettek. 1918 májusában készítették elő az antant hatalmak a nyári szovjetellenes nyílt katonai intervenciót. 12. szám. — GÜNTER HORTZSCHANSKY, GERHARD ROSSMAJSTN: A Német Kommunista Párt megalapításának 50. évfordulójára (1525—1545. 1.) a párt 1918. dec. 30-án történt megalapításával újjászületett a német munkásosztály marxista pártja, 17 Századok 1970/2.