Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Külföldi folyóiratok - 466/II

folyóiratszemle 475 A varsói egyetemen alakult csoportok a társadalmi egyenlőségért folytatott harc mellett az erőszakos oroszosítás ellen is felléptek. Ezek működését mutatja be a szerző 1877—1880 között. — LUBOMIR Z YBLIKIEWICZ : A Panama-csatorna az Egyesült Államok külpolitikájában (909— 931. 1.) bemutatja az USA diplomáciai tevékenységét a csatornával kapcsolatban az építkezés befejező szakaszától az első világháború kitöréséig. Elmondja, hogyan folytatott az USA következetes diplomáciai harcot „az amerikai nép amerikai földön épült amerikai csatornájáért" (Grant elnök mondása nyomán), vagyis az óceánhajózás ellenőrzéséért. — Szokolay Katalin: Az osztrák-magyar kormány lengyel politikája az első világháború idején c. művét JÓZEF PUCILOWSKI ismerteti (1009. 1.). — P. PRZEGL4D HISTORYCZNY 1968. 3. szám. — IZA BIEZUNSKA-MALOWIST: AZ ókori rabszolgaság vizsgálatának főbb irányzatai a mai történetírásban (349—366. 1.) bemutatja a marxista és a polgári történészek állásfoglalását az ókori Hellász ós Róma bányáiban, iparában és mezőgazdaságában dolgozó rabszolgák helyzetéről és szerepéről, s értékeli az erről szóló legújabb munkákat. — ALEKSANDEB KRAWCZTJK: Herodotos és az Alkmaionidák (406— 415. 1.) az athéni agorán talált, hat archón nevét tartalmazó felirat-töredék cáfolni látszik Herodotos leírását az Alkmaionidák száműzetésének tartamáról. Herodotos valószínűleg a demokratikus propaganda érdekében változtatta meg a történeti tényeket. — JÓZEF WOLSKI: A perzsa háborúk befolyása a politikai harc formáira Görögországban (416—427. 1.) az i. е. V. századi perzsa támadások lehetővé tették, hogy több görög városállamban (elsősorban Spártában) különféle konspirációk jöhessenek létre, amelyek perzsa segítséggel akarták felállítani a tyrannist egész Görögország felett. A cikk a perzsa-barátság elleni harcot mutatja be. — MARIA JACZYNKOWSKA : Cultores Herculis Tiburban (426—437. 1.). Tibur (Tivoli) az ókorban Herkules kultuszának egyik központja volt. Itt az Antoninusok által propagált Hercules Invictust — az „arisztokratikus" Herkulest — tisztelték a municipiumok fiatal arisztokratái és a felszabadítottak leggazdagabbjai. — JAN TRYNKOWSKI: Jordanes dák uralkodó-listája (Getica cap. 67—78) (438—446. 1.) a román tudósok — elsősorban Daicoviciu — kutatásai alapján analizálja Jordanes művének részletét és megállapítja Dacia uralkodóinak pontos kronológiai sorrendjét. — EWA WYPSZYCKA: Világi testvérületek a keresztény Egyiptom vallásos életében (447—463. 1.) az ország gyors krisztianizálódási folyamatának elemzését adja. A klérusmellettműködtek és azt segítették a vallásos testvórületek: a philoponoi (a nehéz munka kedvelői) és a spoudaioi (buzgók). Ezek társadalmi összetételéről nem sokat tudunk, mindenesetre több osztály tagjai vehettek benne részt. — STANISLAW MROZEK: Adalékok a római császárság pénzügyi válságához az i. sz. III. században (470— 480. 1.) rávilágít a devalváció gazdasági okaira, a denarius vásárlóértékének csökkenésére, a honoráriumok ós jövedelmek összegének változására, táblázatokkal téve érthetőbbé az összefüggéseket. A cikk többek között Szilágyi János kutatásainak eredményeire is támaszkodik. 4. szám. HANNA GEREMEK: A római Egyiptom állami földjei haszonbérletének problémáiról: A haszonbérlők egyesülései Faiumban (563—579. 1.) a szerző „Karanis, communauté rurale de l'Egypte romaine aux IIe—IIIe siècles" c. könyvének részlete, a Faium északkeleti részén fekvő Karanis község agrártörtónetét dolgozza fel. — JAN TYSKIEWICZ: Települések a Felső Narev mentén időszámításunk első évezredében (580—611. 1.) a mai Lengyelország északkeleti része fontos érintkezési pontja volt a szláv ós balti törzseknek. A tanulmány egészen a XIII. századig foglalkozik a terület népeivel régészeti, nyelvészeti adatok és a történelmi források alapján. — HENRYK SAMSONOWICZ: Lublin kereskedelme a XV. és XVI. század fordulóján (612—628. 1.) a Lengyelország, Litvánia ós Ukrajna gazdasági1 övezeteinek határán épült Lublin, amely a jelzett időben a távolsági kereskedelem fontos csomópontja, Lengyelország és a Litván Nagyfejedelemség városain kívül kapcsolatban állott Sziléziával, Magyarországgal (Kassa), Moldvával, Törökországgal és Oroszországgal. — TADEUSZ MENCEL: Társadalmi részvétel a Lengyel Királyság politikai életében az 1815—1830-as években. (A vajdasági gyűlések és a községtanácsok ) (629—661. 1.) a kongresszusi királyság választási rendszerét, az írott jogot ós a gyakorlatot vizsgálja, a választók társadalmi-gazdasági hovatartozását, ugyanígy analizálja a községtanácsok összetételét. Bemutatja a politikai mozgalmakat és a törvényhozás megváltoztatását célzó kísérleteket a vajdasági gyűléseken (amelyek kb. a mi megyegyűlésünknek felelnek meg) és a községtanácsokban. — MARIA WIERZBICKA: Kazimierz Gorzycki „A lengyel állam társadalomtörténetének vázlata"' c. műve (662—680. 1.). K. Gorzycki (1865—1912) kevéssé ismert lwówi