Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

454 folyóiratszemle is. — SziNKOViCH MÁRTA: Baranya vármegye Sásdon működött alispáni hivatalának általános iratai 1919—1921. Baranya megyében a Monarchia szétesése után bekövetkezett szerb megszállás olyan közigazgatási helyzetet teremtett, hogy az alispáni hivatal iratanyagában 1919. február 1-től 1921. szeptember 18-ig (a megye egyesüléséig) két párhuzamos sorozat tartalmazza az általános iratokat: az alispáni általános és a „Sásdon működött alisp. hiv. ált. iratai". A párhuzamos i'rategyíittes létrejöttének körülményeit tárja fel a cikk, majd ismerteti a sásdi alispáni hivatal fondját. — LENGYEL ALFRÉD: Győr város és vármegye direktóriumának (Intézőbizottságának) iratai c. cikk ismerteti a Direktórium megalakulását, hatáskörét, működését, iratanyagát. A Győri Munkástanács májusban külön Megyei Intézőbizottságot is választott, amely a megyei ügyekkel a Direktórium döntése előtt foglalkozott. Júliusban az egyesített (városi és megyei) Intézőbizottság vette át a megszüntetett Direktórium funkcionális feladatait. — SÁRY ISTVÁN: Győr város polgármesteri hivatalának működése a Tanácsköztársaság idején. A cikk megállapítja, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után a győri városi tanács és tisztikar a polgármesterrel az élen — a politikai megbízottak felügyelete alatt — folytatta működésót. Ismerteti a továbbiakban a polgármesteri iratok jellegét. — Kiss MÁRIA: Szombathely város tanácsának intézőbizottsága a Tanácsköztársaság idején ismerteti a bizottság létrejöttét, személyi összetételét, funkcióját, ügyosztályait, kapcsolatát a Tanáccsal és működését. Az iratkezelésben változás nem állott be, az iratok javarészt fennmaradtak. —— BÁLINT FERENC: A gyulai városi direktórium története c. tanulmány vázolja a város politikai ós társadalmi helyzetét, a polgári demokratikus forradalom lejátszódását Gyulán, majd a Tanácsköztársaság győzelmét s a Direktórium megalakulását ós működését a román megszállásig. — PÁHI FERENC: A csongrádi városi Direktórium szervezete és működése. Bőségesen idéz a korszak anyagából, s áttekintő képet ad az iratok forrásértékéről. — MÓRA MAGDA: A sárbogárdi járás főszolgabírájának a Tanácsköztársaság idején keletkezett iratanyagáról. A főszolgabíró irataiból kiderül, hogy május közepéig fokozatosan csak az adminisztráció vezetőjévé válik, s minden intézkedési jogkört a járási politikai megbízott s a Járási Intézőbizottság vesz át. — SCHNEIDER MIKLÓS: Községi munkástanácsok Nógrád megyében 1919-ben c. közleménye elmondja, hogy a megyei helyi forrásanyag általában hiányos, de fennmaradt kilenc község képviselőtestületi jegyzőkönyve. Ismerteti e jegyzőkönyveket, s belőlük a helyi igazgatási, szervezési kérdésekre, a helyi tanácsok aktivitására von le következtetéseket. — OLTVAI FERENC: A magyarbánhegy esi munkástanács (1919 március — április). Áttekinti a község múltját a XVII. századtól a XX. századig, bemutatja a forradalmak alatti helyzetet s az erre vonatkozó к özsógi iratanyagot. Alig több, mint egy hónapig tartott itt a Tanácsköztársaság időszaka, de az iratokból a helyi tanács messzemenő öntevékenysége tárul elénk. — SZABÓ FERENC: A mezöberényi munkástanács működése c. cikk átfogó képet ad a község gazdasági-társadalmi arculatáról a proletárdiktatúra előtt, tárgyalja a polgári demokratikus forradalom időszakát, a munkástanács megalakulását, összetételét, munkájának szervezeti kereteit és tevékenységét. — DEGRÉ ALAJOS: A zalaszántói községi munkás-, katona- és földmíves tanács iratai. A megye 557 községéből mindössze kettőnek tanácsi működésére lehet az iratokból következtetni. A zalaszántói iratok a tanács és az intézőbizottság funkciójáról, s a jegyző és a tanács sajátos viszonyáról vallanak. — SÁRKÖZI ZOLTÁN: A Sopronvidéki Kőszénbánya Rt. iratai a Magyar Tanácsköztársaság idejéből c. cikke az OL IV. osztályán őrzött fond anyagát tekinti át. Az anyag főként a bányavidékek munkásságának a mindennapi kenyérért vívott küzdelmét mutatja, s értesüléseket nyújt a termelőmunka egész menetére, melynek fő jellemzői a rendkívüli méretű anyaghiány és a nehéz közellátási viszonyok. — SIMONFFY EMIL: Az 1919-es Nagykapomaki Termelőszövetkezet iratai. Ismerteti az apátság levéltárát, ahol a szövetkezet anyagát találták, majd a Nagykapomaki Termelőszövetkezet szervezetét és működését, nehézségeit és terveit. — KOROKNAI ÁKOS: AZ 0. L. Tanácsköztársasági Kiállításának forgatókönyvét közli, amely bemutatja az egyes tárlókban kiállításra került anyagokat. — L. NAGY ZSUZSA: AZ 1918—19-es forradalmak és a helytörténeti kutatás c. írása rámutat, hogy történetírásunk a Tanácsköztársaság kutatásában meglehetősen előrehaladt, ugyanakkor a polgári demokratikus forradalom történetének feldolgozása nagy kívánnivalókat mutat, pedig a két forradalom egymástól elválaszthatatlan. Az őszirózsás forradalom polgári vonatkozásainak vizsgálata, elemzése mindeddig kevesebb hangsúlyt kapott, pedig ezt vidéki, helytörténeti vonatkozásban is el kell végezni. Felhívja a figyelmet arra, hogy különösen fontos lenne a megszállt területek történetének részletesebb feldolgo-