Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

folyóiratszemle 455 zása. Kiemeli, hogy a helytörténeti feldolgozás ugyanolyan felkészültséget, módszertani igényességet kíván, mint az országos történet művelése. — RÉTI LÁSZLÓ: Tanácsköztársasági iratok a csehszlovákiai levéltárakban c. írása a pozsonyi, besztercebányai, losohei, kassai és eperjesi levéltárakból mikrofilmre vett, s az OL-ban őrzött iratok jegyzékét közli. — S. M. PÁRTTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK. 1969. 1. sz. A Kommunista Internacionálé megalakulása és fejlődésének néhány kérdése címmel jelent meg BETLEN OSZKÁR tanulmánya. Megállapítja, hogy a Komintern és a kommunista pártok megalakításáért folytatott harc rendkívül kedvezőtlen körülmények között folyt, s az elkülönülés vonala számos országban előnyösebben alakult volna, ha a viszonyok lehetővé teszik a széleskörű és alapos vitát. A Komintern alakuló kongresszusa jelentőségének méltatása után taglalja az új forradalmi szervezet és a szociáldemokraták viszonyát, amelyet hosszú időn át befolyásolt, hogy ,,a jobboldali szociáldemokrácia számos országban az ellenforradalom oldalán állt". Ezért nagy fegyvertény, hogy a Komintern hamar felvetette az egységfrontpolitika gondolatát, amely azonban csak 1933 után vezetett jelentős eredményekhez. Ennek okát abban látja, hogy ,,a kommunista pártoknak ki kellett egyenesíteniük irányvonalukat, . . . a szociáldemokrata pártoknak viszont el kellett térniük saját irányvonaluktól". A Komintern pozitív szerepet töltött be a nemzetközi kommunista mozgalom szervezeti fejlődésében is, ami végső soron lehetővé tette az egyes pártok önállósodását és a központi vezető szerv megszűnését. — KŐVÁGÓ LÁSZLÓ A Tanácsköztársaság és a nemzeti kérdés c. cikkében az 50. évforduló alkalmából a nemzeti kérdés és a szocialista forradalom összefüggéseit elemzi, értékelve a hazai marxista és a külföldi irodalomban elterjedt értékelések főbb típusait. Hangsúlyozza, hogy a magyar történetírásnak nagyobb gondot kell fordítania a Tanácsköztársaság internacionalizmusának tényszerű bizonyítására. — SZABÓ BÁLINT: Adalékok a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának elméleti előzményeihez és a marxista forradalomelmélet fejlődéséhez c. közleménye vizsgálja azt a kérdést, miként gazdagodott a Kominternnek a fasizmusról alkotott értékelése a 20-as évek elejétől, s mennyiben fejlődött álláspontja az antifasiszta küzdelem taktikáját illetően. Ez a folyamat a VII. kongresszus határozataiban megfogalmazódott; alapjában stratégiai irányváltozást eredményezett, amelynek lényege, hogy a demokráciáért vívott harc a szocializmusért folytatott küzdelem szerves része. A fordulat azonban nem szűkíthető magára a VII. kongresszusra, az új stratégia és taktika fokozatosan tökéletesedett. — KENDE JÁNOS: A magyarországi szervezett munkásság az első világháborúban c. közleménye adalékokat szolgáltat a szervezett munkásság létszámának és összetételének alakulásához 1914—17 között. Feltárja a változást előkészítő okokat és kimutatja a változások és az ún. politikai munkásmozgalom néhány mozzanata közötti összefüggést. Bemutatja, milyen szerepet töltöttek be a panaszbizottságok a munkásmozgalom megélénkülésében, amely 1917-re a szakszervezetek eddig nem látott mérvű megerősödését eredményezte. Ezért, különösen a nyomdász- és vasasszakszervezetek az MSzDP politikai irányvonalának kialakításába nagyobb beleszólási jogot követeltek. — A Konzultáció rovatban ARATÓ ENDRE beszámol a nemzetfogalom vitájáról a Szovjetunióban. —Rajk László születésének 60. évfordulója alkalmából STRASSENREITER ERZSÉBET ós SÍPOS PÉTER írt életrajzi tanulmányt a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségéről. — Gábor Mózes visszaemlékezéseit a Magyar Vörös Hadsereg harcairól PETRÁK KATALIN tette közzé. 2. sz. — A szocialista építés fellendülése. A hároméves terv és az ötéves terv eredményei. Súlyos torzulások az MDP politikájában és az ország fejlődésében címmel közli a készülő párttörténeti tankönyv XIII. fejezetének tervezetét. — SZABÓ BÁLINT: A főbb politikai irányzatok nézetei a fejlődés perspektíváiról Magyarországon 1945 végén — 1946 első felében. Az 1945-ös választásokat követő ellentmondásos helyzet elemzéséből kiindulva bemutatja, hogy az egyes politikai irányzatok miként kerestek kivezető utat az átmeneti helyzetből. A polgári demokrácián túlmutató, szocialista fejlődés igényét fejezte ki a forradalmi, következetesen demokratikus erők platformja, amely a munkásság ós parasztság hatalmát állította a legkövetkezetesebben Bibó István által képviselt harmadikutas koncepcióval és a polgári demokrácia táborának elképzeléseivel szembe. A szerző elemzi, hogyan határozták meg a népi demokrácia fogalmát, a szocializmusba való átmenet új feltóteleit és lehetőségeit a kommunisták, ezen összefüggésben utal a kérdés nemzetközi összefüggéseire is. — TÓTH ISTVÁN: Politikai küzdelmek a Nemzeti Paraszt pártban 1946—47 fordulóján c. munkája a Kovács Imre vezette jobbszárny belső hatalomátvóteli kísérletét tárgyalja. E csoportosulás 1946 nyarától mind határozottabban bírálta a pártvezetés balol-