Századok – 1970

FOLYÓIRATSZEMLE - Magyar folyóiratok - 450/II

FOLYÓIRATSZEMLE MAGYAR FOLYÓIRATOK AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE X. évf. (1968) 3—4. sz. — BÖKÖNYI SÁNDOR: Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában c. tanulmányának bevezetőjében megállapítja, hogy ,,az egykori idők emberi településeiről napvilágra került állatcsontanyag kvalitatív és kvantitatív összetétele fényt vet az állattenyésztés kezdeteire, előnyomulására a vadászattal szemben, valamint további fejlődésére is." E vizsgálatok segítségével célul tűzi ki az eddigi kutatások közös hiányosságainak — ti. hogy időben a pleisztocén kezdetétől a középkor végéig terjedő időszaknak csak egy-egy kisebb-nagyobb részletére, térben pedig legfeljebb egy ország területére, többnyire azonban csak egy-egy lelőhelyre szorítkoztak — kiküszöbölését. E munkát elsősorban a magyarországi anyagra támaszkodva, az ebből nyert eredményeket a közép- és kelet-európai faunafejlődéshez vázként felhasználva kívánja elvégezni. Először a magyarországi állattartásnak a neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor, római kor, népvándorláskor, középkor idején jelentkező történeti fejlődésót részletezi. Ezután a közép- és kelet-európai állattartás történeti fejlődését követi nyomon. A széleskörű kutatásra, nemzetközi irodalomra támaszkodó tanulmány végén összefoglalja Közép- ós Kelet-Európa állattartása alakulásának főbb jellemzőit ós röviden utal a háziállatfauna kialakulását befolyásoló tényezőkre. — G. E. FUSSELL: Eke és szántás 1800 előtt címmel áttekintést nyújt az eke fejlődéséről (i. e. 4000-től), a szántás módozatairól, felvonultatja a vonatkozó forrásokat, a fontosabb nemzetközi irodalmat és az egyes problémák körül kialakult vitákról is említést tesz. Foglalkozik a XVII. század közepétől jelentkező, az eke és a szántás elméleti kérdéseit taglaló munkákkal, újításokkal, az újítók személyével és az üzemszerű gyártás elterjedésével. — W. RUSINSKI: Báthory István katonapolitikája és a lengyel parasztság. Elöljáróban megállapítja, hogy a XVI. század a paraszti gazdaság szerkezeti átalakulása Lengyelországban. Szoros kapcsolatban állt a lengyel földeken kialakuló második jobbágyság jelenségével. A parasztság helyzetének romlását mutatja a költözés korlátozása, majd tiltása, az úriszéktől való függés teljessé válása, a robot rohamos növekedése. Azt kívánja megvizsgálni, hogy ebben a helyzetben milyen változásokat idézhetett elő Báthory politikája a falusi lakosság vagyoni és társadalmi összetételében. Leszögezi, hogy Lengyelországban nem a paraszti viszonyok reformátoraként lépett fel, törekvéseit katonai tervei sugallták. Ezek közé tartoznak azok a rendelkezések, melyek kimondták, hogy „minden faluban minden huszadik telek egy »kiválasztott,« eltartásának az alapjául szolgál". „Az e telken ülő jobbágyparaszt a feudális kötelezettségek alól mentesítést nyert és csak katonai szolgálatra volt kötelezve." Ezek a „kiválasztottak" növelték a paraszti lakosság más kiváltságos csoportjainak a számát és jelentős szerepet játszottak a „parasztság emancipációja, a feudális önkény, az udvari kizsákmányolás ellen érlelődő önvédelem szempontjából". A „kiválasztottak" katonai szolgálatát csak 1726-ban változtatták véglegesen adóra, és ezzel felszámolták Báthory Istvánnak a népi fegyveres erők szervezése terén bevezetett újításait. — F. F. BRITO: Társadalmi osztályok a gyarmati Venezuelában (A venezuelai népesség a XVIII. században ós a XIX. század első évtizedeiben) c. tanulmányában megállapítja, hogy „a XVIII. század utolsó évtizedeiben és a XIX. század első évtizedeiben véglegesen kialakult a venezuelai népesség mind regionális eloszlása ós koncentrációja, mind pedig etnikai, kulturális jellemvonásai tekintetében". A lakosság számának, a települések kialakulásának, elhelyezkedésének illetve ezek okainak vázolása után részletezi Venezuela alapvető etnikaitársadalmi kategóriáit.) A rabszolga négerek és egyéb rabszolga állapotú elemek körülményeit, majd a pardok, mulat-