Századok – 1970
TÖRTÉNETI IRODALOM - Sz. M. Sztyemenko: Ahol a győzelmet kovácsolták (Ism. Pál Lajos) 448/II
420 történeti irodalom 449 lin elleni hadműveletek során olyan helyzet alakult ki, hogy egyfelől jóváhagyták Konyev marsallnak azt a döntését, hogy ő az I. Ukrán front jobb szárnyával Berlin irányába támadjon, másfelől a kijelölt sávhatár ezt nem tette lehetővé. A későbbi hadműveletek során úgy alakult a helyzet, hogy az 1945. április 2-i direktíva az I. Ukrán front számára a főesapás irányát Berlintől 50 km-re délre határozta meg. A könyv utolsó fejezete az 1945 februári jaltai konferencián létrejött megállapodás alapján kialakított távol-keleti hadszíntér eseményeivel, a japánok elleni hadműveletek fontosabb részleteivel foglalkozik. Kínában és Mandzsúriában állomásozott a Kvantung és a Mandzsukuo hadsereg 1 millió 300 ezer emberrel. A szerző részletesen ismerteti az e hadszíntéren összevont hadseregek számát, felosztását, s a hadműveleti tervet, mely a hegyes terepen a harckocsik meglepetésszerű alkalmazását is tekintetbe vette. Az augusztus 9-én megindult támadás a vártnál nagyobb sikereket ért el, s a gyors előrehaladás lehetővé tette nagyszámú légidesszant alakulat bevetését, mely Harbin, Hirin, Mukden, Csangcsun és más városok háborús károktól való megkímélósét és a háború gyorsabb befejezését segítette elő. A hónap utolsó napjaiban már a Kuril-szigeteken is befejeződött a harc, s szeptember 2-án Japán feltétel nélkül kapitulált. Ragadjunk ki ebből a mindvégig érdekes könyvből egy figyelemre méltó részt. Könyve első fejezetében a szerző kategorikusan elutasítja azt a felfogást, hogy a Szovjetunió nem készült fel a német támadásra. Bizonyítékul a termelési mutatók adatai mellé még felhozza azt is, hogy közvetlenül a támadás megindulása előtt a nyugati területekre dobták át a 16., 19., 20., 21., 22. hadseregeket. Ezzel szemben rá kell mutatnunk arra, hogy bár Sztálin és a vezérkar több forrásból is pontos információval rendelkezett a német támadás várható időpontjáról, ennek bekövetkezte mégis a meglepetés erejével hatott. Sajnálatos, hogy a szerző ezekről a hírforrásokról, a szovjet hírszerzők pontos információiról nem tesz említést. A hírszerzési adatok figyelmen kívül hagyása, Sztálinnak a provokációktól való félelme, melynek következtében a nyugati területeken állomásozó csapatok harci felkészültsége nem volt megfelelő, mind hozzájárultak a német támadás kezdeti sikereihez. Egyes nyugati történészek, utalva Sztálin szerepének megítélésére, úgy értékelték a könyvet, hogy a szerző e szerepet a valóságnál pozitívabbnak mutatja. Styemenko könyve azonban egyrészt a vezérkar háború alatti tevékenységéről szól, s így természetesen Sztálinnak a háború alatt folytatott katonapolitikájáról ír elismerően. Másrészt ezen belül sem feledkezik el hibás döntéseiről, s azok következményeiről szólni. Elég csak utalni a Berlin elleni támadás alkalmával kiadott direktívájára. Szívesen olvastunk volna továbbá a Sztálingrádi csata megtervezéséről, s annak a végrehajtásban esetleg bekövetkezett módosításairól. Nagyon sajnálja az olvasó azt, hogy nem az egész munkát, hanem annak csak egyes fejezeteit ismerhette meg a magyar kiadásban. Szólnunk kell még a bosszantóan sok sajtóhibáról s arról, hogy egyes katonai szakkifejezéseket a fordító legalább jegyzetben megmagyarázhatott volna. Ez utóbbiból néhány példát: meg lehetett volna adni, hogy egy hadseregben, hadosztályban, dandárban hány katona szolgált, vagy egy páncélos hadsereghez hány tank és egyéb jármű tartozott, mert így könnyebben figyelemmel lehetne kísérni az egyes frontokon kialakult erőviszonyokat. Ugyancsak magyarázatra szorul az a szakkifejezés, mely szerint a kurszki csata idején a repülőgépek részére „20 javadalmazásnyi" üzemanyagot biztosítottak. A felhasznált üzemanyag nagy mennyiségére csak abból következtethet az olvasó,' hogy a különböző kisebb repülőtámadásokat emiatt le kellett állítani. Kívántos volna tehát, hogy a jövőben ilyen természetű kiadványokat nem katonai szakértők is átnézzenek; nem biztos ugyanis, hogy ami a katonai szakértő számára teljesen érthető és nyilvánvaló, az az átlagolvasó számára is az. Ezek az észrevételek csak részletkórdóseket érintettek, és semmit sem vonnak le a könyv értékéből. Hasonló kiadványok megjelenését, ill. megjelentetését a jövőben is nagy érdeklődéssel várjuk. PÁL LAJOS 15 Századok 1970/2.