Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II

420 történeti irodalom 443 által kivívott szocialista vívmányok megszilárdításában. Viszonylag tökéletes információt nyújt a szovjet történeti enciklopédia a szocialista országok gazdasági és kulturális életében jelentkező segítségnyújtásról. A szocialista országok közötti valamennyi barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményről külön cikk szól, utalva e szerződések teljes szövegét közlő kiadványokra. Az egyes átfogó jellegű cikkekben, amilyenek pl. az „Imperializmus", „A kapitalizmus általános válsága", „Az állam-monopol-kapitalizmus", „A gyarmatok és a gyarmati politika" stb., továbbá a „Munkás-osztály", a „Parasztság", „Egységfront", „Népfront" című cikkekben, a kommunista és munkáspártokról szóló cikkekben, a „Békés együttélés", a „Háború", a „Militarizmus" c. cikkekben kifejtést nyernek korunk legfontosabb kérdései, olyanok, mint a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének problémája, a háborúk elkerülhetőségének lehetősége az adott szakaszban, a hatalom meghódításának útjai a munkásosztály számára, a szóles antiimperialista front létrehozása a militarizmus és az imperialista agresszió elleni harcban, a munkásosztály és a nemzeti-felszabadító mozgalom szerepe a világforradalmi folyamatban, a kapitalizmus általános válsága új szakaszának jellemzői. Különös figyelmet szentel a szovjet történeti enciklopédia a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseinek. A cikkek egész sora foglalkozik a kommunista és munkáspártokkal. Az SzKP rövid történetét tartalmazó „SzKP" című cikk bemutatja a párt által folytatott harc s az általa kivívott győzelmek alapvető szakaszait. Adatokat közöl a párt növekedésének dinamikájáról, szociális összetételéről, a párttagok műveltségi színvonaláról, a párttagok számáról a népgazdaság különböző ágazataiban. Közli a pártkongresszusokon megválasztott központi vezetőségi tagok és póttagok teljes névsorát. A cikk alapos historiográfiai áttekintést is nyújt. A „Nemzetközi munkásmozgalom" c. cikk bemutatja a munkásosztály nemzetközi méretű harcát a kapitalizmus megsemmisítéséért, a kommunista társadalom létrehozásáért, a munkások mindennapi gazdasági, politikai és kulturális követeléseiért, az általános demokratikus jogokért s valamennyi kontinens dolgozóinak követeléseiért. A mintegy 100 esztendővel ezelőtt indult nemzetközi munkásmozgalom felöleli a munkásosztály politikai pártjainak, a szakszervezeteknek, a munkás kooperatíváknak, a női, ifjúsági, kulturális, sport- és egyéb munkásszervezeteknek a tevékenységét. A nemzetközi munkásmozgalom következetesen legfontosabb érdekeit a marxista— leninista pártok fejezik ki. A cikk bemutatja, hogy a világ és a különböző országok munkásmozgalmában mutatkozó formai különbségek ellenére a munkásmozgalomban két történetileg kialakult tendencia hat: a forradalmi ós a reformista. Minden nehézség ős akadály ellenére a forradalmi tendencia sok országban már dominálóvá vált, s egyre több államban válik dominálóvá. A kommunista és munkáspártok a marxizmus—leninizmus alapján harcolnak mind a nemzeti, mind a nemzetközi munkásmozgalom egységéért. A nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének fontos előfeltétele a proletár internacionalizmus. A siker legfonto. sab)) feltételei — az egység és az internacionalista összetartozás. A nemzetközi munkásosztály — élén élcsapatával, a kommunista pártokkal, — harcol a militarizmus és a nemzeti elnyomás, mindennemű hódító imperialista háború ellen, védelmezi az imperialista agresszió áldozatául esett népeket. A munkásosztály az egész világon a kommunizmus győzelme felé haladó társadalmi fejlődés fő erejévé vált. A cikk meghatározza a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésében mutatkozó alapvető periódusokat. Ezek a következők: 1. A nemzetközi munkásmozgalom a kapitalizmus progresszív fejlődési szakaszában: a proletariátus első önálló fellépéseitől és a tudományos kommunizmus születésétől a párizsi kommünig (a XIX. század 30 —40-es évei — 1871). 2. Nemzetközi munkásmozgalom a burzsoázia teljesmértékű uralma, a kapitalizmus kezdődő hanyatlása idején, akkor, amidőn az ipari kapitalizmus átnőtt imperializmusba s az imperialista korszak kezdetén (1871 —1917). Ez a periódus két alfejezetre oszlik: a) a nemzetközi munkásmozgalom viszonylag „békés" fejlődési periódusa, b) a forradalmi tömegmozgalom fellendülése a kapitalizmus imperialista szakaszának kezdetén. 3. Nemzetközi munkásmozgalom a kapitalizmus általános válságának első szakaszában. 4. Nemzetközi munkásmozgalom a kapitalizmus általános válságának második szakaszában. 5. Nemzetközi munkásmozgalom a kapitalizmus általános válságának harmadik szakaszában.