Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II

420 történeti irodalom 444 A nemzetközi kommunista mozgalommal foglalkozó cikkek sorában fontos hely illeti meg a „Kommunista Internacionálé" c. cikket. A cikk bemutatja a Lenin kezdeményezésére létesült nemzetközi proletár szervezet tevékenységének alapvető szakaszait, a Kommunista Internacionálé kiemelkedő szerepét a forradalmi erők tömörítése terén, elemzi stratégiáját és taktikáját, fellép a reakciós burzsoá és reformista irodalomnak a Komintern történetét eltorzító törekvései ellen. A „Dogmatizmus", „Opportunizmus", „Revizionizmus", „Demokratikus szocializmus", „Népi kapitalizmus" stb. cikkek képet adnak a politika és az ideológia terén napjainkban mutatkozó antimarxista irányzatokról. Ugyanezt a célt szolgálják az előkészületben levő kötetekben a „Szektásság", a „Szociáldemokratizmus", a „Szocialista internacionálé" című cikkek is. A szovjet történeti enciklopédia bő tájékoztató anyaggal szolgál a SzU és a szocialista országok külpolitikájára vonatkozóan, jellemzi a progresszív erők harcát az imperialista erők ellen, a világbéke megszilárdításáért. Ezzel kapcsolatosan megemlíthetjük a következő cikkeket: „A SzU nagy honvédő háborúja", „Az ellenállási mozgalom", „Diplomácia", „Az Egyesült Nemzetek Szervezete", „A békemozgalom", „Lefegyverzés", a nemzetközi konferenciákról, az államok közötti szerződésekről és egyezményekről szóló cikkeket. A szovjet történeti enciklopédia speciális cikksorozatot szentel a történettudománynak, e tudományág szerves részét képező segédtudományoknak, a különböző szakágaknak. A címszavak pl. a következők: „Történelem", „Archeológia", „Forrásismeret", „Történeti térképészet", „Afrika-kutatás", „Arab-kutatás", „Asszír-kutatás", „Bizántinológia", „Kelet-kutatás ", „Ókor", „Középkor", „Újkor", „Legújabb kor" stb. Szerepelnek cikkek a különböző történeti iskolákról ós a legnevesebb történetírókról. A sorozat legnagyobb terjedelmű cikke a „Historiográfia", amely első ízben kapott helyet szovjet enciklopédiában. E rendkívül széles áttekintést nyújtó cikk feladata az, hogy tömören jellemezze a történettudomány fejlődését, keletkezésétől napjainkig. A cikk elemzi a „historiográfia" fogalmát, ill. annak három jelentését: 1. a történettudomány története, az emberi társadalom önmegismerésének egyik fontos formája, bizonyos témának vagy történelmi korszaknak szentelt művek összessége (pl. a chartizmus historiográfiája, a SzU nagy honvédő háborújának historiográfiája stb.), avagy a történelmi munkák összessége, amelyet a szociális-osztály-szempont, az elméleti-módszertani szempont, avagy a nemzeti szempont azonossága jellemez (pl. a francia történetírás, a német burzsoá-junker történetírás, a marxista történetírás). 2. Tudományág, amely a történettudomány történetét tanulmányozza. 3. Historiográfia a lehető legtágabb (s a mai nyelvben ritkán használt) értelemben, magát a történetírást jelölve. (Innen adódik, hogy a historiográfus azonos jelentésű a történetíróval.) A cikk elemzi a történettudomány alapvető szakaszait, jellemzi a marxista történetírás fejlődésében megfigyelhető legfontosabb szakaszokat (pl. a marxizmus keletkezése, amelynek következtében a történetírás először tett szert következetesen tudományos módszertani megalapozott ágra; a marxista történeti metodológia és a marxista történeti koncepciók továbbfejlesztése Lenin által; a történetírás marxista irányzatának fejlődése; az októberi forradalom győzelme után a marxista történetírás a SzU-ban a történettudomány uralkodó irányzatává válik, a szocialista világrendszer győzelmét követően pedig uralkodóvá válik az egyéb szocialista országokban is; ilyen körülmények között, a második világháborút követően a történetírás marxista irányzatának erősödése a kapitalista országokban; az imperialista gyarmati rendszer széthullásának körülményei között a gyarmati uralom alól felszabadult keleti országok történetírásának kibontakozása és fejlődése. A nagy proletár forradalmárokról és gondolkodókról, Marxról és Leninről az enciklopédiajellegfí kiadványok sorában elsőként szerepelnek olyan cikkek, mint „Marx mint történetíró", „Lenin mint történetíró". Hasonló fejezet szerepel az Engelsről írott cikkben is. * A szovjet történeti enciklopédia csupán egyetlen láncszem a kiadványok ama rendszerében, amelynek célja a dolgozók kommunista nevelésének elősegítése. A szovjet történeti enciklopédia az olvasók millióihoz juttatja el a történelmi ismereteket, elősegítve így a szovjet emberek kulturális színvonalának további emelését. A társadalmi fejlődós törvényszerűségeinek a konkrét történelmi anyag segítségével történő feltárása, a halhatatlan forradalmi tradíciók bemutatása, a burzsoá reformista és revizionista ideológiák leleplezése mind hozzájárul a szovjet patriotizmus és a szocialista internacionalizmus erősödéséhez.