Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II

420 történeti irodalom 442 menyek, az időszaki történettudományi sajtó kiadói, 8. források és irodalom a cikkhez (a „Források ős irodalom" c. fejezet orosz, magyar ós egyéb nyelveken közli a könyv-, ill. cikkcímeket, idézi a marxizmus leninizmus klasszikusainak műveit, a dokumentumpublikációkat, továbbá a magyar történettel kapcsolatos szintéziseket, valamint az egyes problémakörökre s az egyes korszakokra vonatkozó kiadványokat). A Magyarországról szóló cikk б térképet, 8 vázlatot és diagrammot s 17 illusztrációt tartalmaz. Speciális cikk foglalkozik az 1848— 1849. évi magyarországi forradalommal, az 1919. évi magyarországi Tanácsköztársasággal, a Magyar Szocialista Munkáspárttal, a népfronttal, a magyar történelem legfontosabb eseményeivel, az állami és politikai vezetőkkel, a magyar munkásmozgalom alakjaival. Az olvasó megtalálja a szovjet történeti enciklopédiában a különböző ókori és jelenkori államok történeti jellemzését, megtudja, milyen társadahni osztályok és rétegek léteztek és léteznek az egyik vagy másik társadalmi-gazdasági formáción belül, fogalmat alkothat a forradalmakról, a felkelésekről, a sztrájkokról, a különböző politikai pártokról, a háborúkról, a csatákról, a békeszerződésekről és konferenciákról, a népi hősökről, a hadvezérekről s a politikusokról, valamennyi népre és minden korszakra vonatkozóan. A szovjet történeti enciklopédia egyik fontos feladata, hogy konkrét anyagon mutassa be a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, valamint megjelenésük sajátosságait az egyik vagy másik országban. Gyakorlatilag ez, a feladat a társadalmi-gazdasági formációkról, a társadalmi osztályokról, a forradalmak típusairól (ld. a következő cikkeket: polgári forradalom, szocialista forradalom, nópi-demokratikus forradalom, nemzetifelszabadító forradalom), valamint a különböző országokban lezajlott forradalmakról szóló cikkekben nyer megoldást. A tényanyag annak a következtetésnek a levonására készteti az olvasót, hogy a társadalom progresszív irányú fejlődése a szocializmusra való forradalmi átmenet elkerülhetetlenségét bizonyítja. A szovjet történeti enciklopédia különösen nagy teret szentel a legújabb kornak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével kezdődő új világtörténelmi periódusnak. A szovjet történeti enciklopédia, feltárva a SzU és a külországok történeti múltjának gazdagságát, kiemeli és hangsúlyozza azt a gyökeres változást, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme jelentett a világ fejlődésében. Bemutatja azokat a sikereket, amelyeket a kommunista és munkáspártok vezetése alatt a szovjet népek és a különböző szocialista országok a kommunizmus ós a szocializmus építése terén elértek, bemutatja a szocialista rendszer előnyeit a kapitalista rendszerrel szemben, bemutatja a szocialista világrendszer meghatározó szerepét az emberiség fejlődésében a jelenlegi szakaszban, a nemzetközi kommunista, munkás- ós nemzeti-felszabadító mozgalom történeti tapasztalatait, a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom egysége erősítésének jelentőségót, az SzKP és az egyéb marxista — leninista pártok jelentőségét a forradalmi elmélet továbbfejlesztése terén, leleplezi a politikai és ideológiai téren jelentkező s a marxizmussal—leninizmussal szembenálló nézeteket és irányzatokat. A fent említett problémák közül sokat az egyes országok történetének tárgyalásánál, elsősorban pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, annak előkészítésére, menetére, a forradalmi harc szakaszaira s e harc résztvevőire vonatkozó fejezetekben tárgyal a szovjet történeti enciklopédia. (Ld. pl. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom", „A külföldi katonai intervenció és a polgárháború a SzU-ban 1918 — 1920-ban", a „Bolsevizmus", „A bolsevizmus agrárprogramja", „Lenin áprilisi tézisei", „A katonai-forradalmi bizottságok", „A bakui komiszárok", „Internacionalista alakulatok a Vörös Hadseregben" címszavakat, a forradalmi harcok résztvevőinek, a polgárháború hőseinek az életrajzát stb.) A fent említett problémák úgyszintén kifejtést nyernek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közvetlen hatása alatt végbement eseménysorozatok tárgyalásánál (pl. az 1918. évi novemberi forradalom Németországban, az 1919. évi Magyar Tanácsköztársaság, az 1919. évi szlovák tanácsköztársaság stb.), továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártjáról, annak kongresszusairól és konferenciáiról, a külföldi kommunista és munkáspártokról szóló cikkekben, a „Marxizmus—leninizmus", „A szocialista világrendszer", „A szocialista országok kommunista ós munkáspártjainak értekezletén elfogadott nyilatkozat" (1957), „Bókekiáltvány" (1957), „A kommunista és munkáspártok értekezletén elfogadott nyilatkozat" (1960) c. címszavak alatt. A szovjet történeti enciklopédia hasábjain számos meggyőző tény szól arról a szerepről, amelyet a proletár internacionalizmus játszott a világon az első oroszországi szocialista forradalom megvódelmezésében, továbbá egy sor más országban a dolgozók