Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - E. A. Volina, L. A. Zak : Többkötetes tudományos, tájékoztató kiadvány a világtörténet kérdéseiről 438/II

420 történeti irodalom 441 burzsoá kiadványoktól eltérően, amelyek figyelmen kívül hagyják vagy pedig rendkívül szűkszavúan tárgyalják az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok történetét, a szovjet történeti enciklopédia nagy figyelmet fordít ezen országok történetére. A történettudomány új ágainak (afrikanisztika és egyebek) fejlődése a SzU-ban, valamint a gyarmati elnyomás alól felszabadult országokban kibontakozó nemzeti történetírás hozzájárulnak ahhoz, hogy az enciklopédia cikkei hiteles történetét nyújtsák a múltban leigázott népeknek, s feltárják a történeti fejlődésükben mutatkozó progresszív tendenciákat. Az ásatások nyomán előkerülő anyagok révén, továbbá az írásos források beható és objektív tanulmányozása nyomán gyökeresen új elképzelések alakulnak ki az ókori népek kultúrájának, valamint társadalmi-gazdasági életének színvonaláról és jellemző sajátosságairól, cáfolatot nyernek a különböző fajelmóletek, amelyek célja: megkísérelni lecsökkenteni a keleti népek történelmi jelentőségét. Figyelembe véve a nagy keleti kultúrák (indiai, arab stb.) jelentőségét az emberiség kulturális fejlődésének történetében, a szovjet történeti enciklopédia olyan cikkeket közöl, mint pl. ,,Az arab kultúra", „Az óegyiptomi kultúra", „A babiloni-asszír kultúra", „Az óindiai mithológia", „A buddhizmus" stb., bemutatva így mindazt az értéket, amellyel a keleti népek gazdagították a világéivilizációt^. Az újkori történelem eseményeinek kifejtésénél nagy figyelmet fordít az enciklopédia Ázsiának az 1905 —1907. évi oroszországi forradalom nyomán kibontakozó „ébredésére". Külön cikkek tárgyalják az adott folyamatot kifejező iráni, ifjútörök és kínai forradalmakat, valamint az abban az időben Indiában, az arab Keleten, Koreában s az egyéb keleti és latin-amerikai országokban kibontakozó nemzeti-felszabadító mozgalmakat. Egy sor cikk foglalkozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomán a keleti országokban fellendülő nemzeti-felszabadító mozgalommal. Címszavaik pl. a következők: „Az 1919 márciusi felkelés Koreában", „Az 1919, 1921. évi egyiptomi felkelés", „A rizslázadások" Japánban stb. Az enciklopédia külön figyelmet fordít azokra a tényekre és eseményekre, amelyek során a volt ázsiai és afrikai gyarmati és függő országok túlnyomó többsége független állammá vált. Az adott témakör kifejtést nyer a Keleten végbemenő népi-demokratikus forradalmakat, valamint az 1952. évi egyiptomi júliusi, az 1958. évi iraki forradalmat tárgyaló s egyéb cikkekben. A szovjet tájékoztató jellegű irodalomban először szerepelnek történeti jellegű leírások a legutóbbi időkben alakult szuverén afrikai államokról. Nagy figyelmet fordít az enciklopédia arra a harcra, amelyet az ifjú államok folytatnak függetlenségük megőrzéséért ós megszilárdításáért, feltárva egyidejűleg az imperialista gyarmati rendszer széthullása idején alkalmazott új imperialista politikai módszereket. Az imperialisták — folytatva a kolonializmus tradicionális módszereit, beleértve a gyarmati háborúkat is, egyidejűleg — az egész világon a neokolonializmushoz folyamodnak, azaz az országok felett gyakorolt közvetett kontroll módszeréhez, igyekezvén ezekben az országokban bevezetni, fenntartani, ill. erősebbé tenni uralmukat. A neokolonializmussal külön cikk foglalkozik a szovjet történeti enciklopédiában, de az adott problémakört konkrét anyag alapján tárgyalják az egyes országokról szóló cikkek is. A Nagy Szovjet Enciklopédia második kiadásához viszonyítva a szovjet történeti enciklopédiában jelentősen megnőtt azoknak a címszavaknak a száma és terjedelme, amelyek az egyes szocialista országok történetével, továbbá azokkal a forradalmi folyamatokkal foglalkoznak, amelyek ezekben az országokban a szocialista forradalom győzelmét eredményezték. E cikkek beszámolnak az adott országokban a szocializmus építése során mutatkozó nehézségekről s az elért eredményekről. Az egyes országokról szóló cikkek konkrét adatok segítségével mutatják be a kommunista párt által vezetett munkásosztály szerepét az új élet építésében, a kommunista párt által vezetett népfrontok jelentőségét a népi demokrácia győzelméért folytatott harcban, a szocialista építés során, a proletár internacionalizmus fontos szerepét a gazdasági jellegű feladatok megoldása s a dolgozók által kivívott szocialista vívmányok megszilárdítása terén. Az egyéb szocialista országok történetével párhuzamosan nagy figyelmet fordít a szovjet történeti enciklopédia Magyarország történetére. Az 1963-ban megjelen 3. kötetben szereplő „Magyarország" címszó részletes leírást tartalmaz Magyarország történetéről. A történelmi ismertetésen kívül a cikk a következő tájékoztató jellegű fejezeteket is tartalmazza: 1. politikai pártok, népfront, szakszervezetek és társadalmi szervezetek, 2. kronológia (Magyarország történetének legfontosabb eseményei és tényei), 3. Magyarország uralkodói (fejedelmek, királyok), 4. a burzsoá Magyarország kormányai, 5. a népi demokratikus Magyarország kormányai, 6. a magyarországi kulturális és tudományos élet legfontosabb eseményei, valamint a tudomány és kultúra kiváló művelőinek életére vonatkozó adatok, 7. a legfontosabb magyarországi történettudományi intéz-