Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Blazse Risztovszki: Krszte P. Miszirkov (1874-1926). (Ism. Riszto Iljovszki) 416/II

416 TÖRTÉNETI IRODALOM 416 BLAZSE RISZTOVSZKI : KRSZTE P. MISZIRKOV (1874—1926) (Prilog kon proucsuvanyeto na razvitokot na makedonszkata nacionalna miszla) (Szkopje, Kultura. 1966. 862 1.) ADALÉK A MAKEDÓN NEMZETI GONDOLAT FEJLŐDÉSÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁHOZ Blazse Risztovszki müve a „mai társadalmi gondolat" sorozatban jelent meg a jugoszláviai Macedón Szövetséges Szocialista Köztársaság fővárosában, Szkopjében. A tanulmánykötet több mint egy évtizedes kutatómunka után Krszte P. Miszirkov halálának 40. évfordulója alkalmából látott napvilágot. A munka doktor disszertációként íródott, de a további kutatások eredményeként a szerző kibővítette és számos helyen átdolgozta művét. Már maga a mű alcíme is rámutat arra, hogy a szerző célja nem más, mint K. Miszirkov személyén keresztül bemutatni a makedón nemzeti ébredós folyamatával kapcsolatos, még napjainkban is vitatott egész sor kérdést. Ezzel — ahogy a szerző is említi művének előszavában — elsőként tesz kísérletet az ún. új mozgalom s általában a makedón nemzeti gondolat — a múlt század 80-as éveitől a XX. század 20-as éveiig tartó fejlődésének áttekintésére. Ebben a munkájában B. Risztovszki a balkáni népek történelmének még fel nem tárt vagy még vitatott kérdéseit taglalja. A szerző az egész anyagot kronológiai sorrend alapján tizenkét fejezetben ós ezen belül hetvenhét alfejezetben tárgyalja. Mindez a munka óriási terjedelmére vall. Ez viszont arra a következtetésre késztet bennünket, hogy egy jól felkészült történész művét vettük kezünkbe, akit nagyfokú pontosság, a hatalmas anyaghalmazban el nem vesző munka jellemez. Az első fejezetben a munkához felhasznált irodalom és forrásanyag áttekintését kapjuk, amelyben kritikai megjegyzéseket fűz K. Miszirkov életművével foglalkozó kutatók munkásságához. Miszirov életművét a szerző a korabeli társadalmi ós gazdasági viszonyok mellőzése nélkül a kor társadalmi és politikai harcainak középpontjába helyezi. Miszirkov életét éppen e viszonyok határozták meg, melyek vógül is az ún. „makedón kérdést" hozták napvilágra. Blazse Risztovszki ennek a kérdésnek egy másik területét, a Miszirkov személyével szorosan kapcsolódó ún. „nemezti szeparatizmus" történetét helyezi figyelmének középpontjába. Mielőtt áttérne Miszirov küzdelmes életének tárgyalására, a szerző betekintést nyújt a „nemzeti szeparatizmus" ideológiáját létrehozó kor történetébe. Ki volt K. P. Miszirkov? Hogyan jutott el odáig, hogy élete végéig az ún. „nemzeti szeparatizmus" egyik legkövetkezetesebb ideológusa maradjon? Miszirkov 1874. november 6-án született a török birodalomhoz tartozó Makedónia Enidzse-vardari járásában, Posztol nevű faluban. Gyermekkorát és első iskolaéveit szülőfalujában és a helyi „partiarchátusi" iskolában töltötte. Mielőtt tovább mennénk, szükségesnek tartjuk ismertetni azokat a történelmi körülményeket, amelyek figyelembe vétele nélkül nem érthetjük meg sem Miszirkov személyét, sem az általa és kortársai által felvetett kérdéseket. A kort, amelyben Miszirkov megkezdi életútját, a török uralom alól immár felszabadult balkáni államok burzsoáziáinak küzdelme jellemzi a Makedóniában még török elnyomás alatt élő „szláv testvérek" felszabadítására. E céljukat, vagyis az állítólagos „népi egység" elérését, a „nagy eszmék" feltámasztásával, a történeti jogra apellálva akarták elérni. Mindez a balkáni monarchiák nacionalista politikája következtében a balkáni népek egymásközti harcához vezetett, amely lényegében nemcsak a török elnyomók ellen küzdő belső erők, hanem a Makedónia forradalmi erőinek tényleges támogatása ürügyén azok segítségére siető külső erők szétforgácsolódásával is járt. Éppen e politika ellen léptek fel a Belső Makedón Forradalmi Szervezet egyes vezetőin kívül az előbbieknél messzebb látó, a nemzeti függetlenség mellett a többi balkáni nemzettől független makedón nemzeti önrendelkezés kivívását hirdető „szeparatisták" is. Közéjük tartozott K. Miszirkov is, aki az eddigi kutatások szerint kortársai közül a legtovább ment. A vallási és nemzeti megkülönböztetés, amely mind a török birodalomban fennálló „exarchista" és „patriarchista" iskolákban, mind az önálló állami életüket formáló balkáni államokban fennállt, arra kényszerítette a Makedóniából származó és tanulni vágyó fiatalokat, hogy egyik állam fővárosából a másik állam fővárosába vándoroljanak. így került sok társával együtt Miszirkov is Belgrádba, majd Szófiába, ahol nemcsak