Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Die nationale Frage in der Osterreichisch-Ungarisehen Monarchie, 1900 - 1918 (Ism. Tokody Gyula) 412/II

412 TÖRTÉNETI IRODALOM 412 DIE NATIONALE FRAGE IN DER ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHEN MONARCHIE 1900—1918 (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1966. 358 1.) A NEMZETISÉGI KÉRDÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIÁBAN 1900-1918 A könyv az Osztrák-Magyar Monarchia 1900 és 1918 közötti történetével foglalkozó — Budapesten 1964-ben megtartott — konferenciának a nemzeti kérdésről elhangzott referátumait és felszólalásait tartalmazza. Sorrendben ez a negyedik kötet, amely erről az utóbbi évek egyik legsikeresebb, tudományos vonatkozásban sok értékes szempontot felvető nemzetközi órtékezletről napvilágot látott. Az eddigi kötetek: Die Agrarfrage in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900 —1918. Bukarest. 1965. 308 1.; Die Frage des Finanzkapitals in der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1900—1918. Bukarest. 1965, 85 1.; Östereich-Ungarn in der Weltpolitik 1900 bis 1918. Berlin. 1965. 292 1.). A Hanák Péter szerkesztésében, Szász Zoltán közreműködésével megjelent munka három referátumot, két terjedelmes korreferátumot, négy nagyobb ós kilenc kisebb felszólalást, végül a viszontválaszokat, valamint Zsigmond László zárszavát foglalja magában. A referátumok elkészítésében és a vitában a magyarokon kívül jugoszláv, román, szovjet, olasz, csehszlovák, osztrák, valamint nyugat- és keletnémet történészek vettek részt. Ez a felsorolás önmagában véve is tükrözi a problémakör iránti nemzetközi érdeklődést és a könyv előszavában is méltatott együttműködési készséget. Magyar részről egy referátum, egy korreferátum és — a zárszón kívül — két nagyobb hozzászólás hangzott el. Azok a legfontosabb ós egymással szorosan kapcsolódó kérdések, amelyekre a tanulmányok írói és a felszólalók választ kerestek a Monarchia nemzeteinek gazdasági, szociális, politikai és kulturális helyzetével, az Ausztria-Magyarország átalakítására irányuló törekvésekkel, nem utolsó sorban az osztályharc és a nemzeti küzdelmek összefüggéseivel voltak kapcsolatosak. Fran Zwitter jugoszláv professzor referátuma „Nemzeti kérdések az Osztrák-Magyar Monarchiában (1900—1914)" címmel azokra az elvekre épült, amelyeket a szerző e kérdéssel kapcsolatban már az 1960-as stockholmi nemzetközi történészkonferencián kifejtett. Megvizsgálva a nemzeti mozgalmak gazdasági és szociális alapjait, meggyőzően bizonyítja, hogy bár a visszamaradott területek a Monarchia utolsó évtizedében viszonylag gyors fejlődésen mentek át, ez nem vezetett feltétlenül a nemzeti ellentétek enyhüléséhez. A döntő ugyanis az volt, hogy a fejlődés saját nemzeti tőke segítségével, vagy a Monarchia fejlettebb népeinek gazdasági behatolása útján történt-e. A tanulmány második része — szoros összefüggésben az elsővel -— a különböző nemzetiségek szociális struktúrája ós politikai helyzete közti összefüggéseket boncolgatja, majd — befejezésként — vizsgálat tárgyává teszi a Monarchia átformálására irányuló tervezeteket. Vázolja a különböző Mitteleuropa-terveket, a trializmus gondolatát, s ehhez kapcsolódóan a Ferenc Ferdinándnak tulajdonított koncepciót, a neo-szláv, végül a szociáldemokrata elképzeléseket, elsősorban az ausztromarxizmus álláspontját. A román történészek — Constantinescu, Bányai, Cutricäpeanu, Gölner és Nufu — 110 oldalas közös referátuma az előszó és bevezetés mellett öt fejezetben tárgyalja Ausztria-Magyarország nemzeti kérdéseit. Míg az előszó összegezi a referátum főbb elvi mondanivalóit, a bevezetés a Monarchia századforduló utáni általános gazdasági és politikai helyzetét vázolja, negatívan ítéli meg fennállásának egész korszakára vonatkozóan Ausztria-Magyarország történelmi szerepét és a nemzetiségek mindenoldalú elnyomását hangsúlyozza. Az első fejezet a kor főbb eszmei áramlatait foglalja össze, központba helyezi a pángermánizmust, a föderalizmust, az ausztromarxizmust, bírálja a „magyar politikai nemzet" gondolatát, valamint néhány a Monarchiával kapcsolatos cseh és román álláspontot. A második és harmadik fejezet történelmi áttekintést nyújt a nemzeti elnyomás és a nemzeti szabadságmozgalmak 1900 és 1914, ill. 1914 és 1917 közötti időszakáról. Tulajdonképpen ezt tartalmazza a negyedik fejezet is az oroszországi szocialista forradalom és az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 novemberében bekövetkezett összeomlása közötti időszakra vonatkozóan. A szerzők végkövetkeztetése az, hogy „a Habsburg-birodalomban a polgári-demokratikus forradalom megkövetelte mind a csehszlovák, jugoszláv, osztrák, lengyel, magyar nemzeti állam létrehozását, mind a román és olasz egységes nemzeti államok nemzeti egységének befejezését" (40. 1.). És bár az össze-