Századok – 1970

TÖRTÉNETI IRODALOM - Enzo Santarelli: Storia del movimento e régime fascista (Ism. Ránki György) 203/I

206 TÖRTÉNETI IRODALOM kítást jelentenek a múlttal" és egy új korszakot nyitottak, elsősorban azon osztályoknak és rétegeknek, amelyek a diktatúra és a háború idején a legtöbbet szenvedtek és harcoltak. Santarelli munkájának rövid tartalmi ismertetése, néhány főbb gondolatnak, megállapításnak kiemelése, úgy vélem, elegendő adalékul szolgál a munka értékének felvillantásához s véleményünk megalapozásához. Santarelli könyvében igen értékes, átfogó munkával gazdagodott az olasz fasizmus irodalma. Aki a könyvet elolvassa, megismerheti és meg is értheti a modern olasz történelmet. A könyv érdeméről szólva azonban külön szükségesnek tartjuk módszerét kiemelni. Annál is inkább, mivel úgy véljük, marxista történetírásunk e tekintetben sokat tanulhat Santarellitől. Marxista munkáról van szó, szerzője a politikai életben tevékenyen résztvevő, harcos kommunista. A munkában nem lelhető fel semmiféle leegyszerűsítés, hanem a történelmi folyamatok teljes kibontásával találkozunk. Az osztályharc, az egyének ós társadalmi rétegek ellentétei, az alap és felépítmény dialektikája, a hatalmi szervek s az ideológia összmozgása egységesen ad teljes képet az olasz történelemről. A személyek, a fasiszta párt vezetőinek jellemzésében, pl. Mussolini figurájának leírásában, nem frázisok, az elítélés verbális kifejezése, hanem emberi és politikai jellemvonásainak kibontakoztatása, vezetői tulajdonságainak jellemzése, egy sokoldalú politikai portré megrajzolása a szerző feladata. Az ideológiai mozzanatok elemzése során nincs propagandisztikus leegyszerűsítés, a különböző új gondolatok nincsenek úgy beállítva, mintha azok mindig s mindenkor a marxizmus által rég megcáfolt badarságok lennének, s hogy az olvasó voltaképpen nem is érti, hogy vehették azokat az emberek komolyan. Az ideológiát az élet tükröződésének tekinti, s bemutatja, hogy az élet változása miként teremt alapot új s új eszmék születésének, s a Kommunista Párt sem rendelkezett ezekre kész válaszokkal, hanem magának is a marxista világnézet alapján kellett a helyes válaszokat megkeresnie, felhasználva minden újat, amely a korban született. A 20-as évek elméleti fegyvertárával nem válhatott volna a Kommunista Párt a második világháború idején a nemzet vezető erejévé. Santarelli munkája azt bizonyítja, hogy a párt azért tudott vezető antifasiszta erővé válni, mert nem utasított maga vissza eleve minden kívülről jövő fogalmat, gondolatot nem tartotta magát eleve a tudás egyetlen birtokosának. Santarelli a történelmet bonyolultságában s teljességében ábrázolja. A könyvet éppen ezen elméleti és módszertani megalapozottság teszi marxista munkává. RÁNKI GYÖRGY EGY UJ NYUGAT-NÉMET TÖRTÉNELMI ATLASZ Egy nyugat-német zsebkönyvkiadó, a dtv (Deutscher Taschenbuch Verlag) 1964-ben, Münchenben kétkötetes (első kötet: 296, második: 312 oldal) történelmi atlaszt jelentetett meg, olyat, melyről sokoldalúsága s újszerűsége miatt érdemesnek tartjuk a megemlékezést. Az atlasz értékét már az is sejteti, hogy rövid időn belül négy nyelvre lefordították, ós öt országban megjelentették. Ismertetésünk az újabb, 1966-os német kiadás alapján készült. A Atv-Atlas zur Weltgeschichte szerkesztői azt a történelmi térképészetben éppen nem új, de ritka megoldást választották, hogy a térképlapokat több-kevesebb rendszerességgel, írott szöveggel váltják föl. Hasonló a Rand Mc. Nally cég Atlas of world history с. kiadványa, J. F. Horrabin művei, s a hazaiak közül például a múlt századbeli Jausz történelmi atlasz. A dtv-atlasz azonban ezektől eltérően a szöveges részt nem az egyes térképekhez kötve, azok magyarázatául használja, hanem a történelem fontosabb eseményeit igyekszik bemutatni, egymással jól összhangba hozott, de értékét külön-külön is megtartó írásban és térképben egyaránt. Mi itt a szöveges rész tárgyalását teljesen elhagyva, csak a történelmiföldrajzi szempontból föltétlenül többet mondó, javarészt többszínnyomású térképekről szólunk, melyeket helyenként nagyon szellemes, államszervezetek fölépítését, uralkodóházak családfáját bemutató, de tárgyalásunk körébe szintén nem tartozó táblázatok váltanak föl. E térképek az emberiség története főbb eseményeinek bemutatására törekednek, az előembertől a legutolsó változásokig. Az atlasz történész szerkesztőinek meg kellett küzdeniük a zsebkönyv-forma korlátaival, és talán épp ennek az eredménye az atlasz legfőbb értéke, a Iónyegretörő, a jelmagyarázatot egységesítő ügyes tömörítés, csak a történés idején legfontosabb helynevek föltüntetése, ami megkímélte a művet több, egyébként talán pontosabb és kimerítőbb atlasz hibájától, a sok, főleg európai