Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - Elekes Lajos - Székely György-Sinkovics István -Balogh Sándor: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben 126/I

A MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET HELYE, FUNKCIÓJA 133 tése, új várak építése, a gyors építkezés módszerei, kapitányok önálló kezdeményezése, az idegen építészek, hadmérnökök szerepe és hatása, az ó-olasz várépítési rendszer terjedése stb.). Az állandósuló harcokban a hadművészet fejlődik (védekezés és megelőzés), ós főleg a vódőfegyverek tökéletesednek. A „kereszténység védőbástyája" ideológia kialakulása, reális alapja, felhasználása a bécsi udvar részéről. A török elleni harc ösztönössége és tudatossága a társadalom osztályaiban. Érzelmi elemek a „természetes ellenség" elleni küzdelemben. A végvári katonaság közössége, „vitézlő oskolája", a parancsnokok és katonáik erkölcsi magatartása. Itt kell foglalkozni az irodalom mozgósító szerepével (Tinódi S.), továbbá a vallási ideológia hatásával. A Habsburg központi hatalom és a rendek harca ismertetése során foglalkozni kell a Mátyás-hagyomány megerősödésével és időszerűségével. Felhasználják a Habsburg-oldalon (utalás Mátyás török háborúira, általában a központosítás jelentősége), a Mátyás-hagyomány felvirágzása Erdélyben (Heltai G., Görcsöni A., Bogáti Fazekas M.). — A reformáció magyarországi terjedésének történetéből a rendek politikai ideológiájára vonatkozó részeket kell bemutatni (a felelősség az ország pusztulásáért, a zsarnokság elleni harc lehetőségei és korlátai). — Az országgyűlések és a magánlevelek eltérő hangja a Habsburg-segítség megítélésében. Csalódás a külföldi segítségben, a magunk erejére kell támaszkodnunk. A három részre szakadt ország részei között gazdasági, politikai és kulturális kapcsolat maradt meg. Kulturális téren figyelmet érdemel a prédikátorok működésének kiterjesztése a török területekre, átmenetelük egyik területről a másikra. — Az oszmán török kultúra és az itt talált feudális kultúra találkozása, a török kulturális behatolásának korlátozott mórtéke, a török kultúra hatása a Habsburg-Magyarországon és Erdélyben. II. Az ország gazdasági-társadalmi viszonyairól szóló részben foglalkozni kell a termelőeszközökkel, a termelés technikájával, szintjével. A mezőgazdaság általában a hagyományos módon termel a földesúri és a jobbágygazdaságban. Egyes dunántúli gazdaságok erőfeszítése jobb módszerek alkalmazására (a föld jobb megművelése, hatásosabb munkaeszközök, a kertészet fejlesztése). A monokultúrák hatása a termelésre. Az Alföldön a szilaj pásztorkodás újbóli felvirágzása. A háziipar, a falusi ipar és a céhes ipar fejlettségi foka. A fogyasztók köre, a városi iparosok nemesi rendelői (pl. az ötvös iparban). A verseny kiiktatásának hátrányos következménye. Technikai újítások a bányászatban (vízlevezető tárnák, vízemelő kerekek, rézválasztó kohók stb.). Az „örökös jobbágyság" kialakulásának kezdete, a jobbágy személyi jogainak korlátozása (beleszólás ruhaviseletébe, szórakozásába). Az elnyomás jogi biztosítékai: a Hármaskönyv, a Corpus Juris, a megyei statutumok. Az úriszék szerepe. — A reformáció terjedése a parasztság körében. A reformáció tudatosítja az elnyomás igazságtalanságát (Szkhárosi Horváth A., Heltai G., Bornemisza P.). Az uralkodó osztály egysége a fennálló értékrendet fenyegető irányzatokkal szemben. Az értelmiség összetétele és helye a társadalomban. A központi kormányszervek tisztviselői, a megyei tisztikar, a városi és a hiteleshelyi nótárius; a birtokos titkárai, íródeákjai, birtokigazgatási személyzete; a falvakban élő litteratusok; társadalmi helyzetük, szakképzettségük. Az egyháziak egyeduralmának visszaszorulása, világiak alkalmazása a hiteleshelyeken. III. A „béke időszak"-ról szóló részben be kell mutatni, hogy a török elleni harc céljának megítélésében milyen ellentét van a bécsi udvar és a végvári katonaság között (a Koppány elleni támadás ügye a haditörvényszék előtt). Állandóbb jellegű várépítkezés, átépítések, az új-olasz várépítési rendszer terjedése. A végvári katonaság életkörülményei megnehezednek. Az irodalom a végvári élet árnyoldalairól és szépségeiről (Cantio de militibus pulchra, Balassi В.). A rendek közhangulatának megváltozása a tizenötóves háború megindulásakor. Az erdélyi központosítás megszilárdulása. Magyar és erdélyi humanisták szerepe az erdélyi állam kormányzatában. Olasz hatások érvényesülése a Báthoryak udvarában. A köztársasági államforma kérdésének felvetése (Kovacsóczy F.) nem nyugszik reális alapokon. * А XVI. századról szóló külön művelődéstörténeti fejezet elhelyezésére az 1570 körüli idő látszik legalkalmasabbnak. Mind a három országrészre kiterjed és egységes képet ad az egész század művelődéséről. E fejezet témái a következők: A művelődés központjai: a földesúri udvarok, a városok, a mezővárosok és a végvárak (a Habsburg-udvar Magyarországon kívül van, Buda idegen kézen, az erdélyi fejedelmi udvar hatóköre Erdélyre szorítkozik).