Századok – 1970

A MŰVELŐDÉRTÖRTÉNET KÉRDÉSEIRŐL - Elekes Lajos - Székely György-Sinkovics István -Balogh Sándor: A művelődéstörténet helye, funkciója a történelmi szintézisben 126/I

134 ELEKES L., SZÉKELY GY., SINKOVICS I., BALOGH S. A főúri és nemesi kultúra. A főúri udvarok élete. Az építkezésben az olasz, majd a német reneszánsz hatása. A lakás berendezésében, ruházatban, ékszerekben, használati tárgyakban, ételben, italban mutatkozó fényűzés. Főleg a nyugat-magyarországi birtokosok rendszeresen vásárolnak külföldön, Bécsben, Velencében, bécsi iparosokkal dolgoztatnak. Nemes ifjak és nemes lányok nevelése. A nemesség körében is terjed a fényűzés külsőségekben, de a nemesség tömege a parasztsághoz közel eső szinten él. A városi kultúra. A jómódú polgárság kulturális szintje a főnemességét közelíti meg. Közös vonások építkezésben, lakáskultúrában. Külföldi árucikkek vásárlása. A nemesség városba költözése a kiegyenlítődést segíti elő. A plebejus réteg (bérmunkások, kontárok), a külvárosok szegénysége. A paraszti kultúra szintén nem egységes. A jómódú árutermelő rétegtől a mezővárosok és falvak nincstelenjeiig. A paraszt szó jelentése: egyszerű, dísztelen, durva. A falu ünnepei, szórakozásai. A nemesi és a paraszti kultúra érintkezési pontjai, kölcsönhatás (építkezési elemek, hímzésmotívumok vándorlása). Összekötőkapocs a nyelv (a latin Magyarországon a hivatalok és az országgyűlés nyelve, a szóbeli érintkezésben és a levelezésben a magyar hódít teret). Közös és eltérő vonások a magyar és más ajkú lakosság kultúrájában. A vallási ideológia bizonyos határig kapcsolat az egyvallásúak között, de az alapvető osztályellentétek változatlanul megvannak. A vallási tanítások leszerelő hatása az elnyomott osztályok körében. Az egyes emberek vallásváltásának egyik fontos motívuma: az igazság keresése. A népi vallásosság tartalma a reformációban nem változik lényegesen. A reformáció terjedésének akadályozása, majd az ellenreformáció az ellenállást erősíti. A közlés módjában a legfontosabb a szóbeliség szerepe. Az értesüléseket az uralkodó osztály tagjai Bécsben, az országgyűlésen, a külföldet járt diákoktól szerzik. Híreket hoznak a kereskedők. A falusi lakosság értesüléseinek forrásai: a templom, a vásár, a fonóház, a kocsma. A közlések továbbadásában csak az előkelők között van szerepe az írásnak (a magánlevelek országos, sőt külföldi híreket is tartalmaznak, az ilyen leveleket a címzett másoknak is eljuttatja, esetleg többszöri közvetítéssel), a parasztság körében kevés az írásértő, a jobbágyleveleket legtöbbször nem jobbágyok írták. A művelődés átadásában a művelődési központoknak van szerepük. Ellentétes vélemények az uralkodó osztályon belül az iskoláztatás értelméről. A különféle iskolatípusok. A reformáció lendítő hatása a hazai iskolázásra és a külföldi iskolák látogatására. Előmozdította a könyvnyomtatást, amely újabb lehetőségeket nyitott a közlés módjában. Az iskolát és a könyvnyomtatást az ellenreformáció is kihasználja. A művelődés átvevőinek köre növekszik a hazai nyelvek alkalmazásával. A magyar nyelv iránti érdeklődést a humanisták ébresztették, tovább fejlesztette a reformáció, tanításai magyar nyelven terjednek (egyházi és világi tárgyú szövegek megjelenése, az irodalmi nyelv fejlődése). Hasonló irányú fejlődés a horvátok, a románok és a szlovákok nyelvében. A nyomtatott szövegek is csak az olvasók szűk köréhez juthatnak el. A világkép, bár a magyarországi török háborúk összefüggése a nemzetközi helyzettel fokozta az érdeklődést a külföld iránt, még a műveltek körében is igen felszínes. A külföldet járó kereskedők és deákok ismeretei a leggazdagabbak, a főurak és a nemesek zöme az országnak csak azt a részét ismeri, amely életének szintere. Még szűkebb körű a parasztság ilyen irányú tájékozottsága. A megmaradt irodalmi emlékek tájleírásai tanúsítják, hogy volt érzék a természet szépségei iránt, a természetről magáról azonban nagyon keveset tudnak. Vannak kiemelkedő orvosok (Zsámboki J., Dudith A.) és a korabeli tudomány szintjén álló orvosi és gyógyszerészeti munkák, de a gyógyításban a kuruzslásnak, a babonának még mindig nagy szerepe van. A tényleges összefüggéseket a jelenségek között nem látják. Az események alakulásában felsőbb hatalmak erejét keresik, a különféle jelekből (árvíz, éhínség stb.) váratlan fordulatokra következtetnek. A társadalmat változatlannak tekintik, bár éppen a török háború és a Habsburg-uralom világít reá, hogy az osztályok helyzete nem örök. A nemesi nemzet fogalma továbbra is uralkodik, de a nemzetfogalom új tartalommal is megjelenik: a nem kiváltságosokat is magába foglaló keret. A parasztság gondolkodásmódjára az ellenállás formáiból lehet következtetni, a jobbágylevelekből kibontakozó kép sok esetben torzított. A reneszánsz irodalma a XVI. században. Szépirodalom, a történetírás fellendülése a század második felében. Népszerű munkák és hatókörük. A magyarországi reformáció irodalma. A XVI. századi magyarországi művelődés általános vonásai: 1. Európaisága (a nagy európai társadalmi mozgalmak, ideológiai áramlatok Magyarországon is talajra találnak).