Századok – 1970
KÖZLEMÉNYEK - Johancsik János: A Magyar Nemzet „szellemi honvédelme" és az antifasiszta függetlenségi mozgalom 97/I
A MAGYAR NEMZET „SZELLEMI HONVÉDELME" 117 A nácizmus „népközösség"-ideológiájával szemben a magyar népi mozgalom követeléseit, amelyek szerinte az osztálykülönbségeket felszámoló, kiegyensúlyozott polgári társadalmi rendhez vezetnek el, a következőkben határozta meg: ,, . . . földreform, a nagy- és középbirtok, a nagytőke mélyebb bekapcsolása a népi életbe; a városi és falusi szegénység életmódjának emberivó tótele, ipari és agrárproletárság helyzetének javítása, a szellemi életben a magyar kultúra és tudomány fokozottabb megbecsülése és másrészt összeolvasztása a még egészen fel sem fedezett népi kultúrával . . . "124 Darányi választójogi törvényjavaslatával kapcsolatban Szekfű nagy vihart keltett cikkében a választójognak a dolgozó osztályok fele történő kiterjesztése mellett foglalt állást, még ha ez a krízis lehetőségeit hordozza is magában a politikai rendszer tekintetében, mert amint megállapította: ,, . . . ha mai középosztályunk hatalmát továbbra is állandósítjuk, s az új választójog esetén e célból súlyosabb kautélákat alkotunk, akkor bizonyosak a krízisek, de lehetséges még egy, akár belső szociális, akár külpolitikai katasztrófa 'is."125 A megindult világháborúban Hitler vereségével számolt, mert látta, hogy a náci Németországgal szemben sokkal nagyobb erők állnak, és ahhoz az angolszász-orientációs ellenzékhez tartozott, mely helytelenítette Magyarország hadbalépésót német szövetségben, mert felismerte: ez győzelem esetén is csak az ország alárendeltségéhez vezethet. 12 6 Magát a háborút a keresztény humanizmus szellemében mint értelmetlen és embertelen pusztítást elítélte.12 7 Szekfű Gyula németellenessége mögött is tehát az uralkodó osztályok érdekeinek védelme állott, a belpolitikai rendszer vonatkozásában ő is ellenforradalmi állásponton volt, de ahogyan az Űj Hang helyesen jellemezte ,, . . . Szekfűnél vannak határai — elvi és politikai határai — a reakciós eszközök elfogadásának. Ő éppoly kevéssé tud kibékülni Hitlerék barbár és primitív módszereivel, mint német konzervatív kollegáinak ós tanítóinak jó része."12 8 A dolgok reálisabb szemléletére való hajlama tette lehetővé számára, hogy az események alakulásával a dolgozó osztályokban ismerje fel azokat a nemzeti küzdelmet vállaló politikai erőket, amelyek megállíthatják az ország katasztrófa felé sodródását és közösséget vállaljon 1941 —42-ben a munkásság függetlenségi mozgalmával, amelyet a KMP kezdeményezett ós szervezett; majd a háború befejezése után elfogadja Magyarország népi demokratikus átalakulásáét. 121 Szekfű Gy.: A népi elv két arca. Magyar Szemle, 1039. jan. 7.1. Szekfil Gy.: A középosztály és a választójog. Korunk Szava, 1936. dee. 15. Szekfil Gy.: Az értelmiség átállítsa a felszabadulás idején. Csillag, 1955. 8. sz. 111 Szekfű Gy.: Aki a partról nézi. Magyar Nemzet. 1940. máj. 19. 1,! Kerékgyártó Kálmán: A magyar szellemtörténeti iskola. Űj Hang, 1938. 4. sz. 77. 1.
