Századok – 1970
Tanulmányok - Kirschner Béla: Lenin a nemzetközi munkásmozgalom néhány kérdéséről 1907-1914 között 1166/V-VI
t LENIN A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM NÉHÁNY KÉRDÉSÉÉÜL 1907- 1914 KÖZÖTT 1179 zórikussá teszik a kis népek önrendelkezési jogát. Nem a nemzeti, hanem a rabló állam felel meg a kapitalizmus feltételeinek. Lenin abból indult ki, hogy a gazdasági-történeti elemzés semmibevevése alapján lehet csak tagadni, hogy a nemzeti mozgalmaknak az a tendenciájuk, hogy nemzeti államokat alakítsanak ki, s hogy a kapitalista korszakban a nemzeti állam a tipikus, a normális. S egyetértőleg idézte Kautskyt, aki szerint a kapitalizmus követelménye szempontjából a soknemzetiségű államok belső alkata rendellenes. Ebből, a nemzeti mozgalmak gazdasági-történeti feltételeiből, logikusan éppen az következik, mondja a továbbiakban Lenin, hogy a nemzeti önrendelkezés objektív tartalma nem lehet más, mint állami különválás, mint önálló államalakítás. Lenin e fogalmazásban nem, vagy alig mond többet, mint a „Tézisekben". Ami új, az a következő: az állami önállóság nem egyenlő a gazdasági önállósággal, a függetlenséggel. Az imperializmus a gazdasági önállóságot teszi illuzórikussá, s nem általában a nemzetek önrendelkezési jogát. S példaként Japánt, s általában Ázsiát és a Balkánt hozza fel, mint ahol a nemzeti államokra való törekvés jelentkezik.25 Ez azt is jelentette, hogy amikor Lenin a nemzeti mozgalmak vonatkozásában két korszakot különböztetett meg, azt nem absztraktan, vagy nemcsak a már érett kapitalizmusban élő országok helyzetének megfelelően értelmezte, hanem az adott időbeli történelmi korszakon belül, az egyes országok különbözősége alapján, egyszerre tartotta jelenlevőnek és reálisnak mindkét tendenciát. E tétel általánosságban a következőképpen hangzott: „A marxista elméletnek — bármely társadalmi kérdés vizsgálata alkalmával feltétlen követelménye az, hogy a kérdést meghatározott történelmi keretek közé helyezzük, majd pedig, ha egy bizonyos országról van szó (például egy adott ország nemzeti programjáról), számba vegyük azokat a konkrét sajátosságokat, amelyek ugyanazon történelmi korszakon belül ezt az országot más országoktól megkülönböztetik."2 6 De a követelményből az is következett, hogy csak azonos jellegű országok összehasonlítására kerülhet a sor, amikor a konkrét kérdés vagy következtetés helyességének a megvizsgálásáról van szó. A nemzeti mozgalmak, az önrendelkezés szempontjából Oroszországot ezért a Balkánnal és Ázsiával tartotta összehasonlíthatónak Lenin és nem Nyugat-Európával, sőt még Ausztriával sem, mivel úgy értékelte, hogy Ausztria sajátos fejlődése úgy alakult, hogy a magyarok és a csehek az erősebb és kapzsibb szomszédokkal szemben Ausztria épségére törekedtek.2 7 A kapzsibb szomszédokon Németországot és Oroszországot értette. Ebben az összefüggésben Ausztria-Magyarországot illetően is adódik következtetés. Amikor ugyanis Lenin a Monarchia sorsát összevetette Oroszország sorsával, s fennállását csak a történelmi viszonyok alakulása következtében tartotta tudomásul vehetőnek, az azt jelentette, hogy az államalakulatot elmaradtnak tartotta, s csak Oroszországhoz képest tartotta viszonyait fejlettnek. Elég, ha csak arra utalunk, hogy a rosszabb nemzeti elnyomás alóli menekvésről beszélt a magyarok és a csehek vonatkozásában, s arról írt a Balkán-háborúk idején, mint jeleztük, hogy a demokratikus átalakulás nem fejeződött be Ausztriában. 25 A nemzetek önrendelkezési jogáról. LM. 20. köt. 406 — 410. 1. 2e LM. 20. köt. 411. 1. "LM. 20. köt. 416-418. 1.
