Századok – 1970

LENIN ÉS A TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Az MTA Történettudományi Intézetének ünnepi ülése Lenin születésének 100. évfordulóján - Pach Zsigmond Pál: Zárszó 1162/V-VI

ZÁRSZÓ 1163 1. A történeti periodizáció, ami oly gyakori feladatunk és vitatémánk. Azokat a periódus-megjelöléseket, amelyeket Lenin Marx Károly tanításának történeti sorsfordulatai című és egyéb munkáiban ad, természetesen használjuk, iránymutatónak tekintjük; de nem vizsgáltuk eléggé a lenini periodizálás elvi-módszertani kritériumait — pedig éppen itt merül fel a legtöbb nézeteltérés —, és időnként hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni, miért tulajdonít Lenin oly nagy jelentőséget a helyes történelmi periodizálásnak. (A kérdésre még visszatérek.) 2. Az összehasonlító történeti módszer, amelyet egyre többen alkalmazunk és egyre szabatosabb alapokra akarunk helyezni. „Tárgyakat és számokat lehet összehasonlítani" — hangzott el ezzel kapcsolatban nemrégiben Intézetünk egyik vitaelőadásán. A tárgyak és számok összehasonlítása nagyon fontos — kell hozzáfűznünk —, de nem önmagában, hanem megfelelő talajon, megfelelő keretek között, mert enélkül könnyen tévútra vezethet. A lenini összehasonlító módszer ugyan sohasem mond le a kvalitatív-minőségi komparációról, a termelési viszonyok, a bennük gyökerező osztálytendenciák egybevetéséről, a történeti periódusok fő tartalmának egybevetéséről. Hallagssuk meg Lenint: ,,A különböző országok politikai és gazdasági fejlődésének, valamint marxista programjuknak összehasonlítása roppant nagy jelentőségű a marxizmus szempontjából, mert kétségtelen, hogy a modern államoknak közös kapitalista természetük van és fejlődésük törvénye is közös. De az efféle összehasonlítást hozzáértéssel kell végezni. Elemi feltétel ebben az esetben annak a kérdésnek a tisztázása, vajon összehasonlíthatók-e az összehasonlítandó országok fejlődésének történelmi korszakai." S itt nem egyszerűen arra gondol, hogy milyen társadalmi-gazdasági formációról, például a feudalizmus vagy a kapitalizmus korszakáról van-e szó, hanem arra, hogy egyazon formációnak, adott esetben a kapitalizmus fejlődésének melyik korszakáról. — Hallgassuk csak tovább: „Szigorúan külön kell választani egymástól a kapitalizmusnak a nemzeti mozgalmak szempontjából gyökeresen különböző két korszakát. Az egyik a feudalizmus és abszolutizmus összeomlásának korszaka, a burzsoá-demokratikus társadalom és állam kialakulásának korszaka, — a másik a teljesen kialakult kapitalista államok korszaka." Éppen ezen az alapon emeli fel szavát Lenin 1914-ben A nemzetek önrendelkezési jogáról c. művében az ellen, hogy mechanikusan egybevessék a nemzeti kérdés szempontjából a nyugati kontinentális Európát (ahol a burzsoádemokratikus forradalmak korszaka 1871-gyel lezárult) és Oroszországot, ahol a burzsoá-demokratikus forradalmak korszaka csak 1905-ben kezdődött; sőt az ellen is, hogy a nemzeti kérdés szempontjából Oroszországot egy kalap alá vegyék Ausztriával, ahol a „burzsoá-demokratikus forradalom a 48-as évvel kezdődött és 1867-telvégződött, és ahol közel fél évszázad óta egy nagyjában és egészében megállapodott burzsoá alkotmány uralkodik, amelynek talaján legálisán működik a legális munkáspárt". Vagy ugyanezen az alapon fejti ki egy 1909 végén kelt levelében: nem lehet az agrárkérdés szempontjából sematikusan egybevetni a XX. század eleji Oroszországot és Németországot. Oroszországban még folyik a harc a tőkés agrárfejlődés két útja, két típusa között — Németországtól eltérően, ahol ez a harc már lezárult. „Elvi különbség van a között, ahogyan a kérdést Német-